108804. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csatornahálózatokban szennyvíz vissztorlódásának megakadályozására

Megjelent 1934. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108804. SZÁM. — XXI/b. OSZTÁLY. Berendezés csatornahálózatokban szennyvíz visszatorlódásának megakadályozására. Gál István mérnök Győr. A bejelentés napja 1933. évi május hó 24-ike. Csatornahálózatokban, különösen nagyobb tömegű záporvizeknek a közcsatornán való levonulásakor, előfordul, hogy a közcsatornákba torkoló magáncsator-5 nák szennyvize a magáncsatornákba visszafolyik és épületek mélyen fekvő helyiségeit elárasztja. Ennek megakadályozása végett a magáncsatornákban már alkalmaztak visszalő csapó szelepeket vagy tolózárakat. Ezeknek azonban egyik hátránya, hogy nehezen ellenőrizhetők és alig tisztíthatók, mivel pedig évente aránylag ritka esetekben kellene működésbe lépniök, nyi-15 tott állapotukban rendszerint annyira eliszaposodnak, hogy szükség esetén nem, vagy csak tökéletlenül zárulnak. Ezeket a hátrányokat a találmány szerinti berendezésekkel kiküszöböltük. Az 20 új berendezés lényege a csatornavezetékbe épített, befolyási és kifolyási csőszájjal ellátott akna és a kifolyási csőszájat elzáró, a visszatorlódó víznek az aknába jutását gátló tolózár. A tolózárat 25 az aknában úgy vezetjük, hogy az a kifolyási csőszájat az akna felőli végén zárja el. Evégből az akna fenékrészeinek a tolózárat vezető hornyai vannak, melyek közül két függőleges horony a ki-30 folyási csőszájtól kétoldalt és egy vízszintes horony a kifolyási csőszáj alatt vonul el. A találmány szerinti berendezés további részleteit a rajziban látható kivi-85 teli példa kapcsán magyarázzuk, mely a berendezés két függőleges hosszmetszetét az 1. és 2. ábrákban, keresztmetszetét a 3. ábrában mutatja. A példaként felvett megoldásnál az akna egymásba illesztett (11) vasbeton íq .torma test ékből készül. Az akna fenékrészét külön (12) formatest képezi, mely felül nyitott szekrény. A fenékrészibe balról torkollik a (13) befolyási csőszáj és jobbról a (14) kifolyási csőszáj. A fenéik- 45 részben a kifolyási csőiszáj előtt, kétoldalt függélyes (15, 16) vezetőhornyokat képeztünk ki, melyeket összeköti a kifolyási csőszáj nyílása alatt keresztben elvonuló (16) horony. E három részből 50 álló vezeték a (17) tolózárat vezeti, mely használaton kívül a (18) kampón, az akna falán függ. A tolózár, mint a felvett példában is. célszerűen ékkeresztmetszetű és alsó (19) élében vasból készült vágóéi 55 \ a]>. A (13) befolyási csőszájat magasabban helyeztük el, mint a (14) kifolyási csőszájat. E magasságkülönbség következtében a (20) folyókával kiképzett tolózárszek- 60 Tényben a (13) csőszájon át érkező szennyvíz a magasságkülönbség mértékében megnőtt vízsebesség és kisebb (víznyomás által az úsztatott szennyet könynyen átsegíti az aknán és a (16) tolózár- 65 horony felett. Ekként a horonyban és annak szomszédságában a szemét és a fekáliák nem tudnak könnyen leülepedni. Az eltömődéstől ilymódon mentes és ezenkívül könnyen tisztítható horony a rajta 70 átbukó vízben turbulens mozgást is létesít, mely az alsó vízszálak ellenáramlása útján a víznivót a horony felett kissé megemeli és az így létesülő nagyobb pillanatnyi vízszínesés és az elfolyás szívó- 75 hatása a szemétnek a csőszájon való átbukását még jobban elősegíti. Ez az önműködő tisztítás a szerkezet működésé-