108798. lajstromszámú szabadalom • Hullámszűrő rádió-vevőkészülékekhez

esetben a kívánt önindukciónak megfe­lelően, magában véve ismert módon álla­pítjuk meg.) A találmány szerint továbbá az ön-5 indukciós tekercset és a változtatható kondenzátort nem egymás mellett, lianem a tekercs tengelyvonala, mint közös ten­gely mentén, egymás alatt helyezzük el és az egészet kis, közös tokba helyezzük, 10 célszerűen oly módon, hogy pld. a teker­cset a tok fedelének belső oldalán, a kon­denzátort pedig a tok fenekén erősítjük meg vagy megfordítva. A szigetelő anyag­ból való tok célszerűen hengeres és csak 15 akkora átmérőjű, hogy az egészet szoro­san veszi körül, vagyis a tekercs, illetve kondenzátor közül az egyikkel érintkezik. Végül a találmánnyal kapcsolatban a szokásos forgó kondenzátorok helyett a 20 kondenzátoroknak jóval egyszerűbb szer­kezetű és lényegesen kisebb térszükség­letű, magában véve ismert fajtáját alkal­mazzuk, mely egymástól szigetelő-lapok­kal elválasztott, egyszerű rugalmas fém-25 lemezekből vagy korongokból áll, ahol is a kapacitás változtatása a kondenzátor kisebb vagy nagyobb mérvű összeszorítá­sával vagy lazításával foganatosítható. A kondenzátorok e magában véve ismert 30 fajtájának előnyei a találmánnyal kap­csolatban alkalmazva fokozottabb mérték­ben érvényesülnek. A rajz 3. és 4. ábráján a találmány szerinti hullámszűrőnek előnyös példa-35 képpeni megoldási alakja látható, ahol is 9, 3. ctbl'ci cl hullámszűrőnek nagyobb léptékű függélyes metszete, a tok és tok­fedél széthúzott helyzetében, míg a 4. ábra a banándugóhoz hasonló, zárt 40 hullámszűrő nézete, természetes nagy­ságban. A 3. ábrán (4) a hullámszűrő tokja, (5) a tokfedél, (6) pedig az utóbbinak belső karimája, melynél fogva az a (4) tok felső 45 részének belsejével pontosan kapcsolódik. A (4, 5, 6) részek szigetelőanyagból valók. A (6) karima alsó oldalán a (B) öninduk­ciós tekercs szigetelőanyagból való (7) csé­vehüvelyének talpkarimája van megerő-50 sítve, mely csévehüvelyre a (B) tekercset a 2/a vagy 2/b ábra kapcsán már leírt mó­don tekercseljük. Az (5, 6) részek közepén a fémből való (8) csatlakozó hüvely jár át, melybe a rádió-vevőkészüléknek szokásos 55 (fel nem tüntetett) csatlakozó dugóját tol­juk be és mellyel a (B) tekercs a (9) huzal­darab révén van elektromosan összekötve. A (4) tok belsejében a tok fenekén meg­erősített (a rajzon kissé felemelt) (C) kon­denzátor foglal helyet, mely az ölelkező 60 (10, 11) fémlemezekből, vagy korongokból, továbbá a kondenzátor fedelét alkotó (12) fémkorongból, a kondenzátor alzatát al­kotó (17) fémkorongból ós a (12, 10, 11) és (17) fémrészek közé iktatott (13, 14, 15) és 65 (16) szigetelőlapokból áll. Mindezen ré­szeket a (18) középcsavar fogja össze. A kondenzátor (10, 11) fémlemezei, melyek rugalmasak és melyek közül pl. (10) lemez­pár a 3. ábrán látható módon U-alakú, ru- 70 gózó lemezpárrá van egyesítve, ismert mó­don, a (18) csavar megszorításával vagy lazításával kisebb-nagyobb mértékben ösz­szébb szoríthatók, vagy lazíthatok és így a kondenzátor kapacitása egyszerű módon 75 változtatható. Egyébként megjegyzendő, hogy az eddigi hullámszűrőknél, mint fen­tebb már röviden jeleztük, a forgókonden­zátor forgástengelyének külső (a vevőké­szülék szekrényének vagy a hullámszűrő 80 külön szekrényének külső oldalán lévő végén külön skála-korongot alkalmaz­tak, holott a hullámszűrőt a helyi adó­állomás hullámhosszának megfelelően csak egyetlen egyszer (a szerelés alkal- §5 mával) kellene beállítani, azonban a kí­vül lévő beállítókorongot a rádióvevőké­szüléknek esetleg nem szakavatott hasz­nálója véletlenségből vagy más okból el­mozgathatta, amikoris újbóli beállítás vált 90 szükségessé s éppen ezért alkalmaztak kü­lön skálás beállítókorongot. A találmány szerinti hullámszűrőnél ily beállítóko­rongi'a sincsen szükség, mert, mint a 3. ábra kapcsán leírtuk, a beállítás egysze- 95 rűen a (18) csavarnak egyszersminden­korra való beállításával foganatosítható, illetve e magában véve ismert kondenzá­tortipusnak a találmánnyal kapcsolatos alkalmazása azzal a további előnnyel jár, 100 liogy a (18) csavar a készülék belsejé­ben maradván, az eddigi fentemlített hát­ránynak nincsen kitéve. A (10) fémlemezpár a (4) tok belső falán megerősített (20) fémkapocs, a (11) fémle- 105 mez pedig a (21) kapocs, valamint a (19), illetve (20) huzaldarabok révén van a (B) tekerccsel összekötve. A (4) tok fenekében a (22) csatlakozó dugócsap van megerő­sítve, mellyel a hullámszörő az antenna 110 csatlakozó hüvelyébe illeszthető és mely a (10) fémlemezpárral a (23) huzaldarab út­ján van elektromosan összekötve. Ha a (4) tokot az (5) fedéllel elzárjuk, úgy az egész hullámszűrő külsőleg a 4. 115 áb rán látható, patronokhoz hasonló kis henger alakját mutatja.

Next

/
Thumbnails
Contents