108797. lajstromszámú szabadalom • Sebességvátómű kerékpárokhoz és hasonló hajtású járművekhez
Megjelent. 1934. évi március hó 1-én . MA6YAR KIRÁLYI ^^^ 8ZABADALM I BIBÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108797. SZÁM. — XX/c. OSZTÁLY. Sebességváltómű kerékpárokhoz és hasonló hajtású járművekhez. Staubach Vilmos lakatossegéd Remete-Kertváros és Vári Pál lakatossegéd Budapest. A bejelentés napja 1932. évi december hó 7-ike. Eddig a gyakorlatban a kerékpárok hátsó kerekének tengelyére egy oldalon nagyobb, a másik oldalon kisebb láncfogaskerék volt felszerelve azért, hogy a 5 kerék megfordításával az áttételi viszony megváloztatható legyen. Az áttételi viszony ilymódon való megváltoztatása bizonyos fajtájú gépeknél teljesen lehetetlen volt s ott, ahol keresztülvihető volt, sok 10 nehézséggel járt, mert le kellett szállni a gépről, a hátsó járókereket kiszerelni, majd megfordítva újra leszerelni. Ezzel szemben a találmány főelőnye egyrészt, hogy mindenfajta kerékpárra s ha-15 sonló meghajtású járműre alkalmazható, másrészt, hogy a sebességváltás egy kézmozdulattal érhető el menetközben, tehát anélkül, hogy a gépről leszállnánk, vagy akárcsak lassítanánk a sebességet, 20 Ezt úgy érjük el, hogy •— mint az I. ábrán látható — a kerékpár (B) oldalára is felszerelünk az (1) forgattyú (pedál) tengelyre (2B) lánckereket, melyről a sebességet (3B) lánc közvetítésével (5B) kerékre 25 visszük át. Felszerelünk továbbá a (4) járókerék (7) agyára (új kerekek már ezzel készítendők) ugyancsak (B) oldalon egy (8) koszorút, mely az (5B) kerék oldalfogazásának megfelelő fogazással bír. 30 A sebességváltás úgy történik, hogy ezen (5B) lánckereket bekapcsoljuk a (7) agyra szerelt (8) gyűrű fogazásába, azaz kikapcsoljuk onnan. Fontos azonban, hogy a szabadfutású gépeknél a (B) oldalra felszerelt 35 (3B) és (5B) láncfogaskerék áttételi viszonya a meglevő (A) oldali áttételtől eltérő legyen. A II. és III. ábra oly kiviteli példa két képe, melynél a találmány szabadfutású hátra taposásnál fékező (kon traf ékes) 40 gépre van alkalmazva. A IV. ábra (5B) kerék X—X metszete. Az V. ábra (6) fogak kiterített képét ábrázolja. A VI. és VII. ábra a II. és IIII. ábrán vá- 45 zolt kapcsolómű más kivitelű megoldása. A VIII. ábra a találmány állandó kapcsolású (fix) gépekre való alkalmazását tünteti fel. A IX. ábra a VIII. ábrának Y—Y met- 50 szete. A X. ábra a VIII. ábrán vázolt megoldáshoz szükséges tengely. A XI. ábra a VIII. ábrán vázolt megoldásnál alkalmazott kapcsolófogak kiterítése. 55 A II. és III. ábrán vázolt megoldási módnál a (16) tengelyre (12) hüvely van ráhúzva, melynek (17) vége példaképpen hatszögletesre van kiképezve. Ezen vége egy (84) lemezbe van illesztve, — a fékezőkúp 60 rögzítésének átvitele céljából. A (18) vége példaképpen négyszögletesre van kiképezve, mely négyszög (19) rögzítőkarba kapaszkodik. A i(12) hüvely (20) hornyában van elhelyezve a (21) nyomórugó, melynek 65 feladata a kapcsolás létesítése. Vagyis (21) rugó (7) kerékagy f elé tolja a (11) csapágytestet, mely olyképpen van felerősítve (12) hüvelyre, hogy az tengelyirányban elcsúsztatható, elfordulását azonban (13) 70 csúszóék gátolja. Ezen (11) csapágytesten (9) golyók közvetítésével gördül (10) fogaskeréktest, a (14) állítógyűrűvel. E (14) állítógyűrű a (9) golyók okozta kopás utánállítására szolgál, ami a (15) betétgyűrűk 75 alkalmazása mellett történik.
