108778. lajstromszámú szabadalom • Motortüzelő anyagok

Megjelent 1934. évi március hó 1-én. _ MAGYAR KIRÁLYI i^g® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108778. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Motortüzelőanyagok. Timár Ferenc szigorló g-épész mérnök Budapest. A bejelentés napja 1932. évi junius hó 18-ika. A motorüzem gazdaságosabbá tétele végett már több ízben ajánlottak oly gázosítókat, melyek az olcsóbb tüzelőanyagok, mint pl. a nehéz petróleum, a gázolaj, a 5 különféle kátrányolajok, stb. felhasználását is lehetővé teszik, mindeddig azonban egyetlen ilyfajta berendezés sem vált be. A nehéz petróleum azért nem volt ezekhez, a készülékekhez felhasználható, mert 10 csak alacsonv kompresszióviszonyok mellett (1: 3.2, illetőleg 1: 3.5) égethető el. A magasabb kompresszióviszonyokkal dolgozó benzinmotorokban a nehéz petróleum túlkorán gyulladt be. 15 A magas forráspontú kátrányolajok pedig azért nem használhatók az eddigelé ismeretesekké vált elgázosítóknál, mert ezek gazdaságos elégetéséhez az eddigieknél jóval magasabb, átlagosan 1 : 8, illető-20 leg 1 :10 kompresszióviszony szükséges. Kísérleteim folyamán oly tüzelőanyagkombinációkat kerestem, melyek a jelenleg általánosan használt kompresszióviszonyok mellett olcsó, lehetőleg hazai eredetű 25 nyersanyagokból — elsősorban a hazai barnaszénből — is előállíthatók és nemzetgazdasági érdekek mellett nemzetvédelmi célokat is szolgálnak. Előmelegített gázosítóval folytatott gya-30 korlati tanulmányaim, ill. kísérleteim folyamán arra a megállapításra jutottam, hogy megfelelő keverési arányok mellett egyfelől az ásványolajok, másfelől a kátrányolajok és a szesz külön-külön nagy-35 mértékben eltérő fizikai és kémiai sajátságai igen előnyösen egészítik ki egymást. A szeszből, barnaszénkátrányolajokból és magasforrpontú petróleum (nyersolaj) párlatokból álló tüzelőanyagkcveré 40 kéknél a szesz mennyiségét 10 és 40% között, a barnaszén kátrányolaj ét 10 és 30% között, a magasforrpontú petróleumpárlat mennyiségét pedig 30 és 80% között változtattam. Abban az esetben, ha a tüzelőanyag aránylag kevés szeszt (pl 10%) tar- 45 talmaz, a barnaszénkátrányolaj mennyiségét kell növelnünk, hogy a magasforrpontú petróleumtermékek hátrányos tulajdonságait, elsősorban a korai begyulladást, ellensúlyozzuk. Viszont, ha nagyobb 50 mennyiségű szeszt keverünk a tüzelőanyagba, úgy a barnaszőnkátrányolaj mennyiségét lehet csökkenteni. Általában véve azt tapasztaltam, hogy 70 rész petróleumpárlatot legalább 20—30 rész kát- 55 rányolajszesz keverékkel kell kompenzálni. Ha szeszt egyáltalában nem akarunk felhasználni, rígy a barnaszénkátrányolajmennyiséget általában 30—40%-ra kell emelni. 60 A magasforrpontú anyagoknak alacsonyabb forrpontú anyagokkal való keverése a porlasztást, ill. elgázosítást, az alacsonyabb kompressziója petróleumnak magas kompressziójú szesszel és kátrány- 65 olajokkal való keverése pedig a gazdaságos elégetést teszi lehetővé. A keverék a motor hengerében tökéletesen elég és emellett a tüzelőanyagfogyasztás is rendkívül kedvező. A nehéz petróleum, magas 70 kompressziójú szesszel, illetőleg kátrányolajokkal keverve könnyen és teljesen ég el és pl. kenőolajhígulás még a petróleumüzemű, alacsony kompresszióviszonynyal dolgozó traktormotorokban sem áll 75 elő. Ugyanúgy a magasabb kompressziót igénylő szesz, benzol, stb. is könnyen és tökéletesen elégethető a jelenleg használatos, 1: 5, ill. 1: 6 kompresszióviszonnyal rendelkező benzinmotorokban, ha az ala- 80