108764. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás és berendezés váltakozóáram frekvenciájának vezérelt fényívegyenirányítókkal való átalakítására

— 2 — nulláig csökkenthető, tehát oly határig, amelynél a (2) hálózatba már egyenára­mot táplálunk. Az egyenirá.nyítókörök­ben keletkező kiegyenlítő áramokat a 5 vezérlő elektródák feszültségeit befolyá­soló védőkészülékekkel, különösen olya­nokkal nyomhatjuk el, melyek super­ponált egyenáram hatására váltanák ki. A két egyenirányítót (23) ós (24) ve-10 zérlő elektródákkal vezéreljük. Ezek a vezérlő elektródák tulajdonképen vezérlő rácsok. Az (1) hálózatból a vezérlő fe­szültséget (11) feszültségátalakítón át (1. ábra) vételezzük, majd átvezetjük a (12) 15 fázisszabályozón és a (13) és (14) rács­transzformátoron, ahonnan a feszültség a (23) és (24) vezérlő rácsokra jut. A (2) hálózat frekvenciájával rendelkező ve­zérlő feszültséget a (15) feszültségátala-20 kítón vagy ezt helyettesítő szabályozó transzformátoron át a (35) váltakozó áramú forrásból a (13) és (14) rács­transz f ormiátor ok szekunder .tekercselé­seibe, tehát egyidejűleg mindkét egyen-25 irányító vezérlő rácsába vezetjük. A vezérlőszervek teljesítményfogyasztása aránylag igen kicsi és kicsi ennek kö­vetkeztében a vezérlő apparatura is. Az (1) hálózat frekvenciájával bíró 30 vezérlő feszültség az egyenirányítók fényíveit meggyújtja és pedig minden váltakozó áramú periódusban egyszer, feltéve, hogy az anóda potenciálja a ka­tóda potenciáljával szemben pozitív. Az 85 egyenirányító valamennyi vezérlő szer­vének közös előfeszültségét megváltoz­tatva m anódfényív gyújtásának idő­pontját 180 fokos fázisszögön belül tet­szés szerint beállíthatjuk. E végből a 40 (13) és (14) rácstranszformátoroknak a vezérlő elektródákhoz tartozó tekercsei­ben lévő semleges pontjai közé a kató­dával szemben váltakozó áramú feszült­séget helyezünk, amihez célszerűen a fjő (15) transzformátor egy-egy tekercsét használjuk. A (6) transzformátorban váltakozó áramot úgy létesíthetünk, hogy a (15) transzformátor e tekercsei fázisban egymással szemben 180 fokkal .50 el vannak tolva. A (3) és (4) egyenirá­nyítókat tehát ellenkező ütemben szabá­lyozzuk. A beszabályozás szempontjából cél­szerű, ha a (25) és (26) hozzávezetések-55 ben a (15) átalakító és a (13, 14) rács­txainszformátorok közé egyenáramú fe­szültséget vezetünk, pl. úgy, hogy két (27) és (28) telepet alkalmazunk, minek következtében mindegyik egyenirányító­ból leadott félhulláin szélessége 180 60 villamos fok. Az egyes áramkörökbe a felső hullá­mok elkerülése végett erre alkalmas he­lyeken célszerűen induktivitásokat vagy fojtóláncokat iktatunk, szükség esetén 65 mindkettőt rezonanciakörökkel kapcso­latban. A katódaoldalon fekvő (2) hálózatban táplált váltakozó áramú feszültségek nagysága függ a két vezérlő feszültség 70 viszonyától. Ez a függőség egyik vagy mindkét feszültség megváltoztatása által beállítható. A felvett esetben evégből a (11) transzformátort kivezetésekkel lát­juk el. A (11) transzformátoron át a ve- 75 zérlő szervekbe vezetett vezérlő feszült­ség fázisa a hozzá tartozó anódafeszült­ség fázisával szemlben késik és pedig cél­szerűen 180 fokkal, avégből, hogy a ka­tódáról levett váltakozó áramnak lehető- 80 leg tiszta sinusalakja legyen. Abban az esetben, ha a (2) hálózatból táplált katódát egyidejűleg synchron gép is táplálja, pl. vasúti üzemben, ugyanazon frekvenciájú vezérlő feszült- 85 séget a (15) transzformátoron át a (2) hálózatból is vehetjük. E végből a (15) átalakítót (1. ábra)1 közvetlenül a (2) hálózatra kapcsoljuk és a külön (35) vál­takozó áramú forrást elhagyjuk. Ezt a 90 vezérlő feszültséget fázisban és ampli­túdóban célszerűen befolyásoljuk és evégből pl. a (15) transzformátort eset­leg segédfázisú fázisszabályozó formájá­ban képezzük ki, amit az 1. ábrában 95 nyíllal jelöltünk. A vezérlő feszültség amplitúdójának változtatásával a (2) hálózatba táplált vakáramok nagyság és irány szerint szabályozhatók, míg a vezérlő feszültség fázisának jválttoztatá- 10C sával a (2) hálózatba táplált teljesít­mény nagyság és irány szerint szabá­lyozható. Ha a katódához csatlakozó (2) hálóza­tot kizárólag vagy túlnyomóan az egyen- 10E irányítók táplálják, akkor előnyös, ha a vezérlő feszültséget külön ütemadó tagból pl. (35) váltakozó áramú forrás synchron­gép vagy valamilyen más, a kívánt frek­venciával működő rezgéskeltő. 11c A (35) váltakozó áramú forrást az anó­daoldalhoz csatlakozó (1) hálózat frekven­ciájától függőségbe hozhatjuk, úgy amint azt a 4. és 5. ábrák mutatják. A 4. ábrá­ban az ütemadó tagot két (51) és (52) syn- nj chrongép képezi, melyek mindkét hálózat

Next

/
Thumbnails
Contents