108761. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadékmennyiségek mérésére

Megjelent 1934. évi március hó 243-én. _ MAGYAR KIRÁIYI jgQgK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108761. SZÁM. — VH/f. OSZTÁLY. Készülék folyadékmennyiségek mérésére. Siemens & Halske Aktiengesellschaft Berlin. A bejelentés napja 1931. évi november hó 5-ike. Az ismert folyadékmérő készülékek, melyeknél a mérődobot a dobban lévő [ folyadék súlya mozgatja, csak oly méré­sekhez használhatók, melyeknél a íolya-5 dék a mérőben szabadon elfolyhat. Azon­kívül ezek a mérőkészülékek csak atmosz­férikus nyomás alatt álló folyadékok mé-1 résére alkalmazhatók. A találmány értelmében ily mérőkészü-10 lékeket úgy képezünk ki, hogy azok cső­vezetékekbe közvetlenül beépíthetők. E végből a mérőkészülék tokjában és a mérődohban meghatározott mennyiségű zárógáz- vagy zárófolyadék-mennyiséget 15 alkalmazunk. A zárógáz: vagy a zárófolya­dék a toknak és a mérőkészüléknek cél­szerűen a felénél többet tölt ki. Zárógázt csak akkor alkalmazunk, ha a mérőkészü­léket áramló folyadékokban kívánjuk 20 használni. Viszont zárófolyadék alkalma­zása mellett a mérőkészülék áramló gá­zokban vagy gőzökben és folyadékokban is alkalmazható, ha az utóbbi esetben oly zárófolyadékot használunk, melynek 25 fajlagos súlya lényegesen nagyobb, mint a mérendő folyadék fajlagos súlya. Az új készüléket különösen tüzelő­anyagmennyiségeknek tanktelepeken való mérésére, továbbá gépjárművekben, kü-30 lönösen automobilokban és repülőgépek­ben használják. Az utóbb felsorolt esetek­ben még az az előnye is van, hogy meg­hibásodás, pl. a merődob elékelődése esetén is lehetővé teszi azt, hogy a tüzelőanyag a 35 jármű motorához áramoljék. A rajz a találmánynak két példakénti megoldását mutatja. Az 1. ábra az egyik megoldás hosszmet­szete, a 2. és 3. ábrák egy másik megoldás két, 40' egymáshoz képest 90 fokkal elfordított metszetét mutatják. Mindkét megoldás esetén feltettük, hogy a mérőkészülék automobil, illetőleg repülőgép tüzelő­anyag fogyasztását méri. 45 Az 1. ábra szerinti megoldásnál a tü­zelőanyag, a mérő fölött, illetőleg annál magasabban elhelyezett (a) tartányban van. Üzem közben a folyadék az (a) tartányból a (b) csövönj át a (c) mérő- 50 készülékbe, majd a (d) kamrán át a mo­torhoz vezető (e) csőbe folyik. A (d) kamra és az (e) vezeték között (f) csap van. A (c) mérőkészülék (g) tokjában a (h) tengely körül forgatható (i) mérődob 55 van, melynek belsejét görbített felületek kamrákra osztják. Ezeket a kamrákat folyadékkal a központosán elhelyezett (k) elosztótér táplálja. A központosán elhe­lyezett (k) elosztótér a felvett példában 60 (1) cső utján az (a) folyadéktartánnyal áll összeköttetésben. Ez a (1) cső, mely­nek rendeltetését alább bővebben is­mertetjük, a zárógázi beállítására, vala­mint a mérendő folyadékból felszabaduló 65 gázok elvezetésére való. Az 1. ábra kapcsán mindenek előtt a mérő üzembehelyezését ismertetjük. Üzembehelyezéskor a (b) és az (1) csövek nyitva vannak, míg a motorhoz vezető 70 (e) csövet az (f) csap az ábrában feltünte­tett módon elzárja. Ekkor az (a) tartány­ból a folyadék a (b) csövön át a (k) el­osztótérbe áramlik, majd innen az (i) mérődob (1) kamrájába jut. Mivel a do- 75 bot a benne levő folyadék súlya egyolda­lúan terheli, a dob forogni kezd ós a kam­rák egymás után telnek meg és ürülnek

Next

/
Thumbnails
Contents