108745. lajstromszámú szabadalom • Eljárás párhuzamosan kapcsolt izzószálcsoportok előállítására kisütőcsövek izzókatódai számára

Megjelent 1934. évi március hó 191-én. _ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI B!B0Sl® SZABADALMI LEÍRÁS 108745. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Eljárás párhuzamosan kapcsolt izzószálcsoportok előállítására kisütőcsövek izzókatódái számára. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. cég- Újpest. A bejelentés napja: 1932. évi május hó 28-ika. A találmány eljárás egymással vezető anyaghói való tartóik útján villamosan párhuzamosan kapcsolt izzószálszakaszokból álló izzószálcsoportok előállítására, 5 melyek kisütőcsövek, pl. elektroncsövek, egyenirányítócsövek, stb. izzókatódáiként használhatók. Megjegyezzük, hogy; „izzószál"-on olyan katódák fütött szálait értjük, melyek elektronemissziót szobahő-10 mérsékletnél magasabb hőmérsékleten adnak, tekintet nélkül arra, hogy az emissziót maga a fűtött szál, vagy annak felületi rétege, vagy a szállal fűtött más test felülete adja. 15 Ismeretes, hogy nagyteljesítményű kisütőcsövek izzókatódáit az emisszió növelése céljából gyakran úgy rendezik el, hogy a katóda több, egymással párhuzamosan kapcsolt izzószálszakaszból áll, me-20 lyek egyik vége rendszerint ugyanazon fémes tartóhoz van erősítve. Több ilyen izzószálcsoport egymással adott esetben még sorba is van kapcsolva. Párhuzamosan kapcsolt izzószálak alkalmazásának 25 tudvalevőleg az az előnye, hogy a fűtőáram feszültsége alacsonyabb értéken tartható és hogy az egyes izzószál szakaszokon átmenő áramerősség aránylag csekély. Az ilyen kat ódáiknál az izzószálak 30 megfeszítése céljából vagy minden egyes szálat külön rugóval feszítettek meg, vagy pedig az izzószálakat mindkét végükkel egy-egy fémes tartóhoz erősítették, mely esetben az összes izzószálak meg-35 feszítése az egyik tartóhoz kapcsolt egyetlen rugóval volt végezhető. Az előbbi elrendezésnek az a hátránya, hogy ;a cső felépítését bonyolulttá és költségessé, szerelését pedig nehézzé teszi. Az utóbbi el-40 rendezés használata egyszerű felépítésű és könnyebben szerelhető csövet eredményezett, melynek hátrányai azonban üzem közben mutatkoztak. Ha ugyanis az egyes izzószálak nem voltak nagyon pontosan egyenlő hosszúak, (mit a gyakorlat- 45 ban, főleg tömeggyártásnál, alig lehetett eddig elérni), akkor kettőnél több izzószálból álló csoportok esetén az egyes izzószálak nem lehettek egyenlően megfeszítve, minthogy a tartó, melyre a rugó- 50 erő hatott, a vékony szálakhoz képest merev és az izzószálaknak a tartóval való összekötésmódja szintén merev volt. Ennek következtében az izzószálcsoport lazábban megfeszített izzószálai felhevülés- 55. kor meg nem engedhető mértékben behajolva a cső üzeme közben a katóda és az azt szorosan körülvevő rács közt igen gyakran érintkezést létesítettek és ezzel a cső működését megbénították. 60 A találmány szerinti eljárással tömeggyártásra alkalmas módon olyan izzószálcsoportokat állíthatunk elő, melyeknek egymással párhuzamosan kapcsolt és vezető tartóikhoz erősített egyes izzószálszakaszai pontosan egyenlő hosszúak, úgy, hogy az ilyen izzószálcsoport egyes izzószálszakaszait a tartóhoz kapcsolt rugó gyakorlatilag pontosan egyenlő erővel feszíti meg; így az ilyen izzószálcsopor- 70 toknak katódákként való használatánál a fentemlített hátrányok elesnek. A találmány szerinti eljárás lényege abban van, hogy a készítendő izzószálcsoport vagy csoportok páros számú (kettő, 75 négy, stb.) tartóit egymáshoz képest helytállóan és egymással párhuzamosan hengeralakú, legcélszerűbben körhengeralakú tartótesthez erősítjük, pl. akként, hogy annak palástján levő alkotóirányii 80