108696. lajstromszámú szabadalom • Fényképészeti anyag színraszterképek előállítására, valamint eljárás az anyag, továbbá fényképészeti színraszterképek előállítására

Megjelent 1934. évi március hó 1-én. MAS TAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÓSÁQ SZABADALMI LEÍRÁS 108696. SZÁM. — IX/f. OSZTÁLY. Fényképészeti anyag színraszterképek előállítására, valamint eljárás az anyag, továbbá fényképészeti színraszterképek előállítására. Röchling- Róbert titkos kereskedelmi tanácsos München. A bejelentés napja 1932. évi október hó 19-ike. A találmány a raszteres színes fényképészethez való anyagokra, mint lemezekre, filmekre, papírokra és más effélékre vonatkozik és tárgya eljárás fényképészeti szín-5 raszterképek, még pedig ránézéssel és átnézéssel szemlélhető képek előállítására. A találmány abban van, hogy az oldhatatlan színraszterelemek alatti fényérzékeny réteg az előbbiek színének megfelelően érzé.0 kény. Gazdaságos gyártáshoz a szenzibilizálás csak részlegesen is helyi lehet anélkül, hogy ez az eredményt károsan befolyásolná. A fényérzékeny rétegnek az egyes raszterelemek alatt való helyi szenzibilizá[5 lásával azok színére a színértékeknek eddig el nem ért éles kiválasztását érjük el. A fényérzékeny réteg előállítására, amely az egyes raszterelemek alatt csak azok színére szenzibilizált, mindenekelőtt vissza-20 verő réteget, pl. fehér lakkot viszünk fel egy hordozóra; erre a lakkrétegre visszük fel azután a fényérzékeny réteget. A helyi szenzibilizálás úgy történik, hogy a fényérzékeny rétegre először valamely szín rasz-25 terelemeit visszük fel, azután egy második színre szenzibilizálunk, ezt követőleg e második szín raszterelemeit visszük fel, azután a harmadik színre szenzibilizálunk és végül e harmadik szín raszterelemeit visz-30 szük fel. Háromnál több szín esetén a fenti értelemben folytatjuk az eljárást. Az utolsó színraszterelemnek nem kell ugyanazon anyagból lennie, mint az előző elemek; sőt az utolsó elemet valamely festékoldat-35 ban való fürösztésscl vihetjük fel, feltéve, hogy az első elemek oly festékekből állanak, amelyekre ez a feslékoldat nem hat. A raszter elem eket tehát, az utolsó kivételével, előnyösen festék alakjában, pl. zsíros nyomással visszük fel, amelyekre a szen- 40 zibilizátor oldószere nem hat. Az összes elemek is felvihetők zsíros nyomással vagy oly festék alakjában, amely a szokásos fényképészeti fürdőknek ellenáll. Ha a raszterelemeket zsíros festék alakjában visszük 45 fel, akkor azok a szokásos fényképészeti fürdőkkel való kezelés előtt zsírtalanítandók, mert különben nem engednék az előhívót hatáshoz jutni. Ha azonban az utolsó raszterelemet oly festékkel színezzük, amely 50-az első raszterelemnek ellenáll, akkor szükségessé válik, hogy a fényérzékeny rétegre egy borítóréteget helyezzünk, amely pl. zselatinból, arab mézgából vagy más kolloidokból állhat és amely az utolsó festéknek 55. a fényérzékeny rétegbe való behatolását megakadályozza. Csak erre a borítórétegre visszük fel pl. rányomtatással a színraszterelemeket az utolsó színraszterelem kivételével, amelyet a festékfürdőbe való be- 60 mártással magába a fedőrétegbe ágyazunk. Ha oly festéket alkalmazunk utolsó elemnek, amely az első elemeknek ellenáll, az előbb felvitt elemek közti likacsokon át a borítórétegeit színezzük, úgyhogy a 65 felületet maradék nélkül kihasználjuk. Ha az utolsó elem festéke oldható, akkor ez a fényképészeti folyamat közben eltávolítható és szárítás után ismét bevihető. Az utolsó elem festéke lehet azonban ki mos hatatlan 70 pác- vagy alkohölfesték vagy ehhez hasonló, amely esetben az utolsó színezés feleslegessé válik. A mellékelt rajz a találmány szerinti