108688. lajstromszámú szabadalom • Merevítőbetét mindenféle ruhadarabokhoz

Megjelent 1934. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108688. SZÁM. — I/a. OSZTÁLY. Merevítőbetét mindenféle ruhadarabokhoz. Guilleaume Edmund mérnök Brünn, mint Gottlieb Herbert brünni lakos jogutódja. A bejelentés napja 1932. évi november hó 29-ike. Ausztriai elsőbbsége 1932. évi szeptember hó 20-ika. Ruhadarabok készítésénél, meghatározott helyeken, az alak megtartására, merevítő szövött kelme elhelyezése ismert. Erre a célra eddig kizárólag lószőrből § vagy pamut-láncfonalas vagy pamutvetülékfonalas lószőrből való szövött kelméket használtak. A pamutfonalak a lószőrhöz viszonyítva, könnyen eltolódnak és a szövöttkelme szakad. Tiszta lószőrből 10 való szövött kelme előállítása költséges és körülményes, mivel a lószőrszálak egyenlő hosszúak és többé vagy kevésbbé bonyolult gépekkel kell azokat párhuzlamosan egymás mellé helyezni. A felsorolt hátrá-15 nyoktól eltekintve, ezen szövött kelmék rugalmassága sem oly tökéletes, mint az kívánatos volna. Mindezeket a hátrányokat a találmány szerinti merevítő-betéttel elkerüljük, ame-20 lyet rövid, kúszáltan össze-vissza fekvő különböző hosszúságú állati szőrökből, növényi rostokból, egyszerű eljárással, szövött lószőrkeLméknél olcsóbban állíthatunk elő. 25 A találmány szerinti merevítő-betétnél a kúszán össze-vissza fekvő szőrök és rostok nemcsak az érintkezési pontokon Vannak egymással rugalmasan összekötve, hanem minden egyes rost vizet át nem 30 bocsátó, pl. gumiból való rugalmas csőszerű bőrrel (hártyával) bevont, miáltal az egész merevítő-betét tetszés szerinti irányú huzóigénybevétellel, valamint nedvességgel szemben érzéketlen. Esetleges 35 nitrolakk bevonat a gumi öregedési, ill. oxidációs jelenségeit lényegesen korlátozza és különlegesen tartós és rugalmas merevítő-betétet kapunk, melynek szövetszerű a kinézése, bár semmiféle összeszövődés nem létesül. 40 A találmány szerinti merevítő-betét előnyösen kártoló-gépen, lehetőleg vékony flórréteggé feldolgozott állati szőrökből, rostanyagokból vagy azok keverékéből áll. A flórréteget valamely kötőanyaggal, 45 pl. latexxel, gumival, gyantával, lakkal átitatjuk, ezt követőleg laposra sajtoljuk és amennyiben kaucsuk vagy gumi kerülnek alkalmazásba, vulkanizáljuk. Adott esetben a kötőanyagot a flórrétegre fel- 50 hengerelhetjük. A merevítő-betét az átitatás előtt vagy után kártolt lószőrből (göndörített szőrből) vagy fonott vagy fonatlan és utólag kártolt állati szőrök esetleg növényi ros- 55 tok, cellulozarostok keverékéből vagy kizárólag növényi rostokból, stb. állhat. A rostoknak vagy szőröknek flórrá való feldolgozásakor azok egymásba akadnak. A kézzel vagy géppel előállított flórt 60 adott esetben gépi munkamenetben latexxel, guttaperkával, gytantával, gumioldattal, nitrolakkal locsoljuk, permetezzük vagy ideiglenes kötés, illetve sajtolás után a kötőanyagba merítjük, illetve 65 felkenéssel kötőanyaggal ellátjuk. A kötőanyaghoz keményítő, illetve vulkanizáló anyagot, valamint adott esetben festéket is keverhetünk. Az így előkészített flórt sajtóban vagy hengerek között, hidegen 70 vagy melegen, vékony sík szövetpályává alakítjuk. Ha ezt az anyagot hajlítással vagy görbítéssel a síkjából kihozzuk, úgy az, rugalmas bevonata következtében, a defor- 75 máló behatás megszűntekor, azonnal ere-