108675. lajstromszámú szabadalom • Közbenső frekvenciás lebegtetési vevőkészülék

Megjelent 1934. évi március hó 307-én. - • • MAGYAR KIRÁLYI jKBHK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108675. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Közbenső frekvenciás lebegtetési vevőkészülék. N. V. Philips' Gloeilampeiifabrieken cég- Eindhoveu. A. bejelentés napja 1932. évi április hó 22-ike. Németországi e'söbbsége 1931. évi junius hó 22-ilte. Találmányunk közbenső frekvenciás le­begtetési vevőkészülék és találmányunk en­nek különösen ama részére vonatkozik, mely a közbenső frekvenciás erősítőt kö-5 veti. Az említett fokozatban azok az akuszti­kai rezgések, amelyekről végül is szó van, a közbenső frekvenciájú rezgésekre van­nak modulálva, melyek frekvenciája ren-10 desen 50—100 Kilohertz nagyságrendű. Emez aránylag kis periódusszám folytán a detektálásnál nehézségek merülnek fel, ha rácskondenzátort kívánunk alkalmazni, miután ezt a kondenzátort nem lehet eléggé 15 nagyra készíteni. Erre való tekintettel már javasolták e második detektornál a rács­kondenzátor helyett a közbenső frekven­ciára hangolt olyan áramkör alkalmazását, mely soros önindukcióból és kapacitás-20 ból áll. Ismeretes nagyfrekvenciarezgések szá­mára detektorként dióda alkalmazása. Találmányunk szerint a közbenső frek­venciás erősítő után kételektródás cső-25 detektor van elrendezve és ez a következő erősítővel kapacitásnak és önindukciónak a közbenső frekvenciára hangolt sorba­kapcsolásán át van összekötve. Ennél az egyébként önmagában véve 30 ugyancsak ismert eljárásnál az első kis­frekvenciájú cső vezérlő rácsán közbenső frekvenciás potenciálváltozásokat el kell kerülni. E célra ugyancsak egy a közbenső frekvenciájú rezgésekre hangolt soros 35 áramkört alkalmazhatunk, mely e rezgé­sek számára rövidzárlatot jelent. Azzal, hogy a közbenső frekvenciás le­begtetési vevőkészülék második detektorá­nál ezt az egyébként ismert detektálási eljárást alkalmazzuk, az ismert előnyökön 40 kívül, melyekkel ez az eljárás általában jár, még azt a külön előnyt is elérjük, hogy a rácskondenzátort és az ezzel köz­benső frekvenciájú hordozó hullámnál járó nehézségeket elkerüljük. 45 Az említett soros áramkör jelenléte foly­tán a közbenső frekvenciájú rezgések nem hatolnak a kisfrekvenciájú erősítőig. Meg­állapítottuk azonban, hogy e rezgések má­sodik harmonikusa a kisfrekvenciájú erő- 50 sítőben mégis jelen van és zavaró hatást fejthet ki. Az ilyen zavaró hatás különö­sen az esetben mutatkozhat, ha a kis­frekvenciájú erősítőben ellenállásos csato­lást alkalmazunk. Éppen ezért találmá- 55 nyunk szerint a kisfrekvenciájú erősítő­ben a közbenső frekvenciájú rengések má­sodik harmonikusára hangolt mellékágat alkalmazunk. Találmányunkat még részletesebben a 60 rajzon vázlatosan feltüntetett foganatosí­tási példája kapcsán magyarázzuk el. Az utolsó közbenső frekvenciás cső (1) anódköre ugyancsak a közbenső frekven­ciára hangolt (2) áramkörhöz van csa- 65 tolva. Ez áramkör felső vége közvetlenül van összekötve azon kételektródás cső (3) anódájával, mely cső második detektor­ként hat és melyet a rajzon az első kis­frekvenciájú csővel egyesítve ábrázoltunk. 70 Ez nem feltétlenül szükséges, azonban a berendezésnek kis térszükséglettel való fel­építését elősegíti. A (2) áramkör másik vége (9) kon­denzátorral soros (8) önindukción és le- 75 vezetési ellenálláson át földelt. A (8, 9)

Next

/
Thumbnails
Contents