108672. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nehéz olajok és desztillációs maradékok porlasztására
Megjelent 1934. évi március hó 1 -én . - • • MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108672. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés nehéz olajok és desztillációs maradékok porlasztására. Oli Yotti Antonio és Olivotti Elia tőkepénzesek Venezia. A bejelentés napja 1932. évi október hó 24-ike. Olaszországi elsőbbsége 1931. évi október hó 23-ika. A találmány szerinti berendezés exploziós motorok tüzelőanyagaként híg vagy sűrünfolyós naftát (mazutot természetes kőolajok desztillációs maradékait), vala-5 mint kőolajokat hasznosít. A berendezés a következő főelven alapszik: megfelelő mennyiségű folyadéknak vákuumban való forralása útján kapott naftagőzök a teljes elégetéshez alkalmas arányú hideg levegővel robbanóképes ködöt alkotnak, amelynek az a tulajdonsága, hogy nem nedvesíti meg azokat a csővezetékeket, amelyeken átvonul, azaz stabil természetű; emellett a stabilitás a levegő hőmérsékletének nö-15 vekedósével növekszik. Ennek az elgázosító elvnek előnyei a következők: Mivel az e módszer szerinti elegyképzéshez a levegőt nem kell előmelegíteni, az elegy úgyszólván hidegen áramlik be a hen-20 gerbe úgy, hogy nagyobb teljesítményt kapunk ós nagyobb fokú kompresszió lehetséges. Emellett a hengerek belső hűtése jobb, nem kell kopogástól vagy öngyujtásoktól tartanunk és a kiömlő szelepek ki-25 sebb mértékben melegednek. Az elegy egyenletessége teljes elégetést biztosít és kiáramlásnál füst egyáltalában nem keletkezik. Azonkívül a motor kenőolaja sem higul. Végül az az elengedhetetlen feltétel 30 teljesedik, hogy a hengerbe desztillált tüzelőanyag áramlik, amely tehát szurok-, ill. szénszerű anyagoktól ment, amelyek a motorban lecsapódhatnak. Az exploziós teret és a dugattyúfejet vékony olajhár-35 tyával bevonó elegy meggátolja a már jelen volt kérgek odatapadását és így kitűnő kéregtelenítő szerként hat. A gyakorlati kivitelnél, megfelelő mennyiségű nafta foglal helyet egy a kipuffogó gázok-40 kai kívülről hevített tartályban úgy, hogy a massza állandó forrásban van. A forrás folytán keletkezett gőzt a motor azokba a csővezetékekbe torkoló szájcsővel beszívja, amelyben a gőz a beszívott hideg levegővel keveredik és ily módon robbanó ködöt 45 alkot. A rajz 1. ábrája az összelrendezés elölnézete. A 2. ábra a kéregtelenítő véső. A 3. ábra a kazánt borító bordasorozat egy 50 része keresztmetszetben. A 4. ábra az egyik borda. Az 5. ábra a sűrítő metszete, felülnézetben. A 6. ábra részletrajz, felülnézetbn. A 55 7. ábra az elgázosító berendezés. A 8. ábra fekvő kazántípus keresztmetszete (lépték 1:4, míg a többi ábra, a 13. ábrát kivéve, 1:2 léptékű). A 9. ábra a hozzátartozó vízszintes inét- 60 szet. A 10. ábra a kipuffogó gázok elvezető szerkezete. A 11. ábra egy másik úszókamra-típust szemlélteit. A 65 12. ábra gépi járművön való elrendezést, a 13. ábra részletrajzot szemléltet, A berendezés, amelyet gépi járművek motorain elrendezve tételezünk fel (12. 70 ábra) és mely önmagától adódó változtatásokkal, bármely exploziós motoron alkalmazható, a következő főalkatrészekből áll. A vasbádogból való hengeralakú, álló 75 (1) kazán (1. ábra) felső része bővebb az alsónál, még pedig az 1. ábrából kitűnő arányban. A bővítésnek célja a gázképződés elősegítése. A kúpos kazánfenék közepéhez csatlakozó (2) csőcsonkban elrende- 80
