108671. lajstromszámú szabadalom • Rövidhullámú rádió adó- és vevőberendezés

4. és 4/a. ábrák az 1. ábrán vázlatosan feltüntetett adóberendezésnél használható csövek előnyös szerkezeti elrendezését; az 5. ábra olyan elrendezést, amelynél a fű-5 tött szálakat összekötő Lech er-drótokat két ellenütemű (push-pull) rezgéskeltőnek szinkron és izokron, vagy bármely más kí­vánt fázisviszony] atú csatolására hasz­náljuk fel; a 10 6. á,bra olyan elrendezést, melynél négyr rezgéskeltőt használunk szinkronizmus­ban; a 7. ábra a vevőkészülék előnyös kiviteli alakját mutatja vázlatosan; a 15 8., 8/a. és 8/b. ábrák több. dipól-antenna többszörös reflektoros antennarendszerré való kombinációjának módját tüntetik fel; a 9. ábra az 1. ábrán feltüntetett adókészü-20 lék némileg nódosított, előnyös kiviteli alakjának vázlatos rajza; a 10. ábra oly vevőkészüléket ábrázol, amely mint látható, általános elrendezésé­ben a 9. ábrán feltüntetett adókészüléknek 25 felel meg; a 11. ábrán antennák és hozzátartozó ref­lektorok kombinált elrendezése; a 12. ábrán kombinált adó- és vevőelren­dezés vázlata; a 30 13. ábrán további, a találmánynak meg­felelő elrendezés látható. Az 1. ábra szerint az adókészülék su­gárzóeleme az (A) dipól-antenna, amely rézből vagy ezüstözött rézből való rúd és 35 előnyösen a dipól-antenna csillapítását csökkentő és az egyéb módon lehetséges­nél egyenleteseibb áramelosztást létesítő (bi) és (ba) tárcsákban végződik. A (bi) és (b2 ) elemek a rudakkal egy vonalba is es-40 hetnek és nem szükségképen, köralakii tárcsák. A dipól-antennát a push-pull kapcsolású reizgéskeíltőt alkotó (Vi) és (Va) csövek gerjesztik. A sugárzóantenna két ágát, illetve két felét a csövek rácsai-45 val két Lecher-drótos (fi, Í2) tápvezeték köti össze; e tápvezetékeknek a dipól­antennával való érintkezési pontjai az antenna középpontjától oly távolságban vannak, hogy az összes impedancia az 50 (fi, fa) tápvezeték hullámellenállásával egyenlő legyen. Ez a hullámellenállás függ természetesen, többek között, az (fi, fa) tápvezetékek átmérőjétől és egymástól való távolságától és ha maximális energia-55 átvitelt kívánunk elérni a csöveikről az antennára, úgy a hullámelleinállásnak a csövekhez és a dipól-:anitennáboz keli iga­zodnia. A Lecher-drótos (fi, fa) tápveze­téknek, impedanciaátalakítóként mű­ködve, a maximális energiaátvitelt kell © biztosítania a rezgéskeltőről az anten­nára, ezért rendesen rövidebb egy hul­lám hosszánál. A csövek rácsait az (Eg) telep vagy más áramforrás tartja nagy feszültségen, a mutatóműszeren, a vál- 6í toztatható (Ri) ellenálláson és a dipól­antenna középpontján át. A (Vi, Va) csö­veik anódjait igen rövid, meghatározott, célszerűen szabályozható hosszúságú ve­zeték egyesíti (a vezeték hosszúságának 7( a (Yi, V*) csövek anódjainak kapacitásá­val együtt fontos szerepe van a hangoláiS-nál), a katódokat pedig az 1. ábrán lát­ható, igen rövid vezeték köti össze. Az anódokat összekötő drót hossza azért 7j döntő fontosságú, mert a két anód nagy­frekvenciájú potenciáljai között helyes fáziskapcsolat szükséges és biztosítani kell, hogy a dipól-antenna két ágán lévő potenciálok között pontosan 180°-nyi fá- 8C ziskülönbség legyen. Olyan csövek használata esetén, me­lyekben az anódnak és a fűtött szálnak a kapcsokon át van kivezetésük, a két rövid vezetéket egy-egy fémlemez alkothatja, gg melyek egymásihoz közel a esőtalp vagy foglalat alatt rendezhetők el, olykép, hogy nemcsak rövid vezetékeket, hanem együttesen (d) kondenzátort is alkotnak. A (d) kondenzátornak a fűtött szálakat 90 összekötő lemezéhez hozzáforrasztott vagy más megfelelő módon hozzáerősített (g) rézcső az adókészüléket egészében vagy részben alátámasztja és egyszersmind a csövek elektródjaihoz vezető, ezeket gg egyenáramú potenciálon tartó, szigetelt drót vagy drótok befogadására i( s való. Az egyenáramú tápvezetékeknek ez a burkolási módja hatásos árnyékolást eredményez és megvédi a drótokat a szél jq, vagy más hasonló külső erő okozta elmoz­dulástól is. A katódok másik végükön a működő hullámhossznak megfelelően beállított (f3 , f4) Lecher-drótoikban folytatódnak. A IQ] fűtött szálakat az egyik oldalon földelt, a másik oldalon (Ra, Ra) változtatható ellenállásokon át, eltolható érintkezéssel, a Leeher-drótofchoz kapcsolt (Efi) és (Ef») telepek fűtik, melyek egyetlen teleppel is m helyettesíthetők. A fűtött szálak Leeher­drótjai a táplálási pontokon körülbelül a működő hullámhossz negyedével egyenlő hosszújságban túlnyúlnak, áramduzzadást létesítve ezen a ponton. A Lecher-drótok- m nak ez a meghosszabbítása aránylag nagy kondenzátornak a táplálási pontok közé való kapcsolásával elkerülhető. A (g) cső

Next

/
Thumbnails
Contents