108664. lajstromszámú szabadalom • Sínalátétlemez-rögzítő szerkezet vasbetonaljakhoz

Megjelent 1934. évi március hó 257 -én . - • • HÁGTAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108664. SZÁM. — Va/1. OSZTÁLY. Sínalátétlemez-rögzítő szerkezet vasbetonaljakhoz. Gróf Csáky László Aj ax-Acélmű vek JR. T. cég: Budapest. A bejelentés napja 1932. évi december hó 23-ika. Vasbetonaljakon a sín lekötéséhez, álta­lánosságban, tyrefondot használnak, me­lyet a vasbetonaljban elhelyezett fatus­kóba vagy az ú. n. asbeston-betétbe csa-5 varnak. A fatuskó-be tétnek hátránya, hogy terjedelme és lefelé vastagodó alakja igen kedvezőtlenül befolyásolja a vas­betonalj húzott övében az erőelosztást, ami repedésekre vezet. Azonkívül a fatuskó-0 betét nedvesség (esőzés) következtében megdagad és repeszti a vasbetonaljat. Vé­gül aránylag rövid idő alatt elkorhad és kicserélésre szorul, ami nemcsak költsé­get jelent, de az alépítmény mozdulat-5 lanságára sem előnyös. Az úgynevezett asbeston-betét hátrányai közé tartozik, hogy a tyrefond csak nehezen csavarható bele, idővel egészen megkeményedik és így a csavar utánhúzása úgyszólván le-0 hetetlen, azonkívül a betonnal nem dolgo­zik teljesen össze. Ujabban az alátétle­mez rögzítését csavarral is próbálják megoldani, melyek közvetlen a betonba ágyaztatnak vagy a betonba ágyazott tá-5 maszlemezre fekszenek fel. Az ismeretes megoldásoknak legnagyobb hátránya, hogy az alátétlemezre gyako­rolt, húzó és nyomó igénybevételek a rög­zítőcsavart rezgésbe hozzák, miálal a rög­[0 zítőcsavar a húzóerő irányában a beton­alj anyagát szétmorzsolja és esetleg a betonaljat megrepeszti. A találmány célja e hátrányok megszüntetése és lényege abban van, hogy a betonaljban, közvetle-15 nül az alátétlemez alatt, vasból vagy acélból sajtolt gömbszelet van ágyazva, melynek furata a rögzítőcsavart veszi körül és felső, sík felületén az alátétle­mez fekszik fel. E gömbszelet a húzó és [0 nyomóerőket veszi fel és azokat sugár­irányban nagy felületen elosztván, azok­nak ártalmas hatását gyakorlatilag kikü­szöböli. A fa- vagy asbeston-betét helyet­tesítésére előnyös a betonaljba, célszerűen, a semleges övben és az alaplappal párhu- 45 zamosan, a rögzítőcsavart átbocsátó fu­ratú, de a csavarfejet fogvatartó és elfor­dulásában meggátló, hengerelt vagy saj­tolt vas- vagy acéllemezt ágyazni és e le­mez alatt a rögzítőesavarnak alulról való 50 bevezetésére az alaplap felé nyitott csator­nát létesíteni. A találmány példaképeni, kiviteli alak­ját a mellékelt rajz tünteti fel. Az (a) vasbetonalj felső részében, 'köz- 55 vetlenül a (b) alátétlemez alatt, vasból vagy acélból sajtolt (c) gömbszelet van ágyazva, melynek felső, sima felületén az alátétlemez fekszik fel és központos (d) furata az (e) rögzítőcsavart veszi körül. 60 A vasbetonalj készítésekor, annak bel­sejében, célszerűen, a semleges övben vagy annak közelében, hengerelt vagy sajtolt (f) vas- vagy acéllemezt betonozunk be úgy, hogy e beágyazott lemez párhuzamos 65 legyen a vasbetonalj (g) alaplapjával. A rögzítőcsavart alulról, a nyitott (h) csator­nán keresztül vezethetjük be és ismert mó­don rögzíthetjük helyzetében. Az (f) le­meznek beágyazása folytán a vasbetonalj 70 húzott és nyomott övében a hasznos ke­resztmetszetben való veszteségek lényege­sen kisebbek, mint a fatuskós és asbeston­betétes megoldásoknál, A duzzadás, kor­hadás, az asbeston elkeményedésének 75 veszélye és egyéb veszélye is megszűnik, a rögzítőcsavar cserélhető és utánhúzható, a lemez befalazottsága miatt a nyomást nagy felületen és a legkedvezőbb helyen, azaz a semlegesövben adja át a betonaljnak. 80

Next

/
Thumbnails
Contents