108658. lajstromszámú szabadalom • Kéraknás töltőkályha, különösen barnaszéntüzelésre

— 2 — gyakorlatot igényelt és rendszerint csak találomra történt. A találmány szerinti kályhánál mindeme hátrányokat kiküszöbölve, igen jó 5 hatásfokú tüzelést kapunk, az Összes többi követelmények maradéktalan kielégítésével és pedig az ismeretes kétaknás kályhákhoz hasonló felépítésű kályha szerkezeti részeinek sajátos alakítása és elren-10 dezése útján. Az elrendezés lényege, hogy a primár levegőt bevezető csatornát a kályha töltőterének felső részébe torkoltatjuk, úgy hogy a kályha a primarlevegőt a töltőtérben levő szénoszlop feletti 15 térből szívja be és ezzel beszívja és elégeti a szénoszlopban netán fejlődött desztillációs gázokat, mivel a fentemlített hátrányok egy részét már kiküszöböltük, mert ilyen elrendezés mellett a töltőtér ajtajá-20 nak már nem kell légmentesen zárnia. A töltőtérben levő szénoszlopnaik a fűtőtesttől való jó elszigetelése, tehát a száraz desztilláció csökkentése céljából pedig a primárlevegőcsatorna egy résziét előnyö-25 sen úgy 'rendezhetjük el, hogy az a fűtőtest és a töltőtér közt foglaljon helyet, mivel egyszersmint a primarlevegőt is kissé előmelegítjük. A töltőtér termikus szigetelését pedig még javíthatjuk, ha a sze-30 kundárlevegő-csatornát is a fűtőtest és a töltőtér között helyezzük el, előnyösen úgy, hogy azt a fűtőtest külső falára építjük rá, miáltal a szekundárlevegőt az ezen a helyen igen forró fűtőtest jól előmele-35 gíti. Ha pedig ilyen elrendezés mellett a primarlevegőt szabalyozó nyílást a töltő akna ajtaján és a szekundárlevegőt szabályozó nyílást a fűtőtest mellső részén 40 helyezzük el, akkor ezek egymáshoz térbeli] eg közel esnek és könnyen kezelhetők. A szekundárlevegő bevezetése ismeretes módon a rostély felett a tűztérbe nyúló nyúlvány nyílásán át történik. A kályha 45 lángtere felett előnyösen figyelőnyílás van, melyen át a tüzet megfigyelhetjük és a levegőt adott esetben megfigyelés közben is szabályozhatjuk, hogy tökéletes lángképződést érjünk el. A lángterot ismeretes 50 módon akár úgy képezhetjük ki, hogy az a kályha egész szélességét foglalja el, akár úgy, hogy ketté legyen osztva, mikor is a füstgázok fent megfordulva, újra lefelé áramlanak és a kályhát az annak közép-55 magassága táján féloldalt elhelyezett füstcsőcsonkon át hagyják el, melybe mindkét esetben, ismeretes módon, huzatszabályozó fojtószelep lehet beépítve. A kályha rostélya célszerűen köralakú rázórostély, melyet az ismeretes forgató-, illetve rázó- t szerkezettel mozgathatunk. Ez a rostély a találmány szerint a kályha hátrésze felé lejtősen van elhelyezve és hozzá a kályhaajtó felőli részén az ismeretes ferde tartórostély, a kályha hátsó részén pedig a f külön működtethető buktatórostély csatlakozik, mely azon a helyen van, hol a tűztér kiképzése folytán a salak megtorlódik. Ennek folytán ezzel a kettős rostélyelrendezéssel a salak a tűztérből töké- 7 letesen elávolítható, anélkül, hogy a kályhát ki kellene nyitni, mert a rázórostély ferdesége folytán a salakot a buktatórostélyra vezeti. A lángtér felső részét alkotó fűtőtestet célszerűen bordázott 7 öntöttvasból készítjük a hőátadó felület növelése céljából és a kályhát oldalt ós felül áttört lemezekkel burkoljuk, melyeken át a hideg levegő a fűtőtesthez szabadon beáramolhat, a meleg levegő pedig 8 fent távozik. Ennek az elrendezésnek az az előnye, hogy a por nem a fűtőtestre, hanem ezekre az áttört lemezekre rakódik le, melyek nem melegszenek fel annyira, hogy a port elégessék, mi a szobában kel- 8 Lemetlen szagot okozna, és amellett a lemezek a kályhának tetszetős külsőt kölcsönöznek és könnyen tisztán tarthatók. A találmány szerinti kályhát alantiakban egy példaképem foganatosítási alak- 91 jában részletesen ismertetjük, a csatolt rajzzal kapcsolaban, melyeken az 1. ábra a kályha függélyes hosszmet szete a füstcsonk középsík jában, a 2. ábra az 1. ábra A—B vonala menti 9; metszet, a 3. ábra a kályha oldalnézete, a 4. ábra a kályha elölnézete. A kályha samottal bélelt (1) tüzelőterében (1. ábra) a (2) töltőtérből lecsúszó k tüzelőanyag foglal helyet, melynek külső rétege a szekundárlevegőt bevezető (3) fúvókától a (4) buktatórostélyig a természetes lejtési szögben helyezkedik el és az elégés ebben a rétegben a legintenzívebb. ^ A szekundárlevegő a (3) fúvókához az (5) csatornán át jut, melynek felső része a (6a) fűtőtest mellső részén vonul végig és a (7) szabályozószelepbe vagy tolattyúba torkollik, melyet a (8) fogantyúval állít- u hatunk. Látható, hogy a szekundár légcsatorna ós a fűtőtest fala a csatorna nagy részén közös, mi kitűnő hőátadást biztosít az előmelegítendő szekundárlevegőre. A primárlevegő a (2) töltőakna (9) ajtaján n lévő (10) szabályozószelepen át áramlik be a töltőaknába ós onnan az arra épített, a töltőakna és fűtőtest közt elhelyezett (11)