108655. lajstromszámú szabadalom • Ventilátor

Megjelent 1934. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI JHIBS SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108655. SZÁM. — VIH/k. OSZTÁLY. Ventilátor. Aktienbolag-et Spontán cégr Stockholm, mint L/jungström Fredrik főmérnök lidingő-breviki lakos jogutódja. A bejelentés napja 1931. évi szeptember hó 22-ike. Svéd elsőbbsége 1930. évi szeptember hó 22-ike. A találmány ventilátor, lényege pedig abban van, hogy a ventilátor szárnya valamely forgó aggyal vagy agyrésszel két helyen összekötött egy vagy több szalagból, 5 hevederből vagy hasonlóból áll, amelyet puha és annyira hajlékony anyagból készítünk, hogy a forgás alatt láncgörbe alakját veszi fel, azaz olyan alakot ölt, amelyet a forgás alatt előálló és a szárnyra 0 ható erők szabnak meg. A találmányt a csatolt rajzon feltüntetett példaképem kiviteli alak kapcsán írjuk le közelebbről, amikor egyúttal további jellemzőire is kitérünk. .5 A rajzon az 1. ábrán a találmány szerinti ventilátor elülnézete, a 2. ábrán a felülnézete, a 3. ábrán pedig az oldalnézete látható; a ÍO 4. ábra az egyik szárnyat síkba terítve mutatja, míg az 5. ábra a szárny egy másik kiviteli alakját szemlélteti. A 6. ábra pedig a találmány szerinti ven-Í5 tilátor szárny oldalnézete, végül a 7. ábra azt szemlélteti vázlatosan, hogy a szárny üzem közben a reá ható erők folytán hogyan tolódik el. A (10) agyra vagy központi részre a 50 (11) és (12) szárnyat erősítjük. A szárnyak a találmány szerint puha és hajlékony anyagból, pl. pamutból vagy hasonlóból álló nagy szakító szilárdságú szövetből, vagy pedig gumiból, avagy bőrből készül-J5 ne'k és két-két helyen csatlakoznak a (10) agyhoz. Ezt célszerűen úgy érjük el, hogy a szárnyat alkotó szalagot a (10) agyban létesített (13) hasítékokon fűzzük át. E hasítékok egymáshoz képest axiálisan, vagy esetleg még a kerület mentén is, el vannak 40 tolva és a forgástengelyhez képest ferdék is lehetnek. Az egyes szalag két végét a (10) agy belsejében kötjük össze, pl. a (14) szegecsek vagy hasonlók segélyével (6. ábra). A (10) forgásakor a centrifugá- 45 lis erők hatása alatt a szárnyak meghatározott alakot vesznek fel, amely alak az ú. n. láncgörbéhez simul. A találmány érthetőbbé válik, ha összehasonlítjuk azzal a helyzettel, amelyik 50 akkor keletkezik, ha gyermek ugrókötéllel játszik. Ezt a kötelet a gyermek úgy forgatja, hogy a keze alkotja a forgáscentrumot, a kötél pedig olyan alakot vesz fel, amely lánogörbének tekinthető. A kö- 55 tél minden pontjának helyzetét a centrifugális erő és a húzófeszültség szabja meg. Ha már most sok ilyen ugrókötelet képzelünk egymás mellett, amelyek mind a gyermek keze, mint középpont körül fo- 60 rognák úgy, hogy ezek a kötelek egymás mellett vonulnak és egymássál össze vannak kötve, akkor e kötelek olyan felületet alkotnak, amelyek alakját minden pontban a centrifugális erő és a felületben 65 ébredő húzófeszültség szabja meg. A találmány szerinti szárnyak hasonlóképen szintén olyan felületet alkotnak, amelynek alakját minden pontjában az említett erők határozzák meg. Minthogy a találmány sze- 70 rinti szárnyák forgás közben oldalnyomásnak vannak kitéve — pl. ventilátor esetében a levegőnek a forgás által előálló reakciónyomásának — a láncgörbe a szárnynak az agyhoz való megerősítéséhez 75 képest elfoglalt szimmetrikus helyzetéből