108650. lajstromszámú szabadalom • Gázzal töltött elektromos kisütőcső

Megjelent 1934. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI X^HJ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108650. SZÁM. — VIJ/d. OSZTÁLY. Gázzal töltött elektromos kisütőcső. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég1 Eindhoven, mint Germer Edmund jog-utódja. A bejelentés napja 1931. évi június hó 16-ika. Németországi elsőbbsége 1930. évi június hó 16-ika. Már ismeretes, hogy gáztöltésű kisütőcső wolfrámkatódáját parázsló kisüléssel oly hőfokra hozhatjuk, hogy maga is elektró­nokat bocsát ki. Abban a pillanatban, 5 amelyben az elektróda maga nagy meny­nyiségekben bocsát ki elektrónokat, a pa­rázsló kisülés, mint általánosan ismeretes, eső karakterisztikájú ívkisülésbe csap át. Hogy ezen találmányt wolfrámhuzalok-10 ból álló elektródáknál foganatosíthassuk, először is áramforrásra van szükségünk, a wolframhuzal pillanatnyi felfűtésére és azután rendkívül kritikus nemesgáznyo­másra. Ily wolfrámelektródás csövek élet-15 tartama a wolfrám elporladása folytán csak nagyon csekély. Lényegesen egyszerűbb az eset oxid­katódák alkalmazásánál. Itt specifikus felfűtés áll be, melyet az oxidréteg haránt -20 irányban való feszültségesése idéz elő. A felfűtésre tehát az oxidrétegben lévő ellenállás mérvadó. A találmány célja ily katódákon esz­közlendő rendszabályokat megadni, ame-25 lyek által ezen katódák épp a helyes fel­fűtést mutatják, úgy hogy anyagelgőzöl­gés vagy elporladás lehetőleg nincs. Megjegyezzük, hogy nemcsak az emittáló rétegen átfolyó emisszió-folyam, hanem az 30 ionok bombázása is — melyek a katóda­esésnek megfelelően kisebb-nagyobb sebes­ségűek — okozza a felfűtést. A találmány értelmében az emittáló anyaghoz emittáló rétegnél jobban vezető, 35 nem emittáló anyagokat (mint pl. arany, ezüst és vörösréz) vagy rosszabbul vezető anyagokat, célszerűen rosszul vezető oxi­dokat (mint pl. zirkoniumoxid) adago­lunk. Jobban vezető anyagokat adagolunk, ha az emissziós áram és a bombázás okozta felfűtés túlnagy, minek folytán a katóda túl magas hőmérsékletet venne fel és a ka­tóda túlerős elpárolgása állna be. Ilyesmi pl. akkor állhatna elő, ha a kisütőcső neon- 15 nal van töltve. A találmány értelmében oly anyagokat adagolunk hozzá, melyek az oxidréteg vezetőképességét fokozzák, anélkül, hogy az emisszió csökkenne. Ily anyagok gyanánt a nemesfémek, 'arany, 50 ezüst és vörösréz is jönnek tekintetbe. Ha közönséges Wehnelt-katódák fel­fűtése nem eléggé erős, mi pl. előállhat, ha argontöltésről van szó, különösen ala­csony, 1 mm-nél csekélyebb nyomás ese- 55 tén, akkor az emittáló rétegnek nagyon rosszul vezető anyagok hozzáadagolása által rosszabb vezetőképességet kölcsön­ziink. Ezt pl. zirkonium-, hafnium- vagy zinkoxid hozzáadásával érhetjük el, anél- 60 kül, hogy ezáltal vegyileg savanyú keveré­ket állítanánk elő, amilyent pl. wolfrám­vagy titánoxiddal kapnánk. Az emittáló réteg helyes vezetőképes­sége egyszerű módon néhány kísérlettel 65 határozható meg. Ugyanis már egy katóda kikapcsolásánál, mely egy bizonyos gáz­töltésben bizonyos nyomással ég, láthat­juk, hogy a hőmérséklet túlmagas vagy túlalacsony-e. Ha túlalacsony, akkor álta- 70 lánosságban a parázsló kisülés nem fog ívkisülésbe átcsapni. A találmány tehát az, hogy a gázfaj, a gáznyomás, illetve a gőztöltés választásá­nak megfelelően, ez okból a katódaesés 75-megválasztása szerint is az önmagát fel­fűtő katóda emittáló rétegének tranzver­zális ellenállását jobban vagy rosszabbul

Next

/
Thumbnails
Contents