108648. lajstromszámú szabadalom • Vetülékcsévelő gép

Megjelent 1934. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI JHK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108648. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Vetülékcsévélőgép. Parcofil A. G. cég: Zürich, mint a „Rukii" Gesellschaft für Patentverwertung- zürichi cég* jog-utódja. A bejelentés napja 1930. évi december hó 18-ika. Svájci elsőbbsége 1929. évi december hó 19-ike. Ismeretes tény, hogy a műselyemnek a szövőiparban való terjedése lassú és kelletlen. A takácsok és szakmabeliek ennek főokául azt adják meg, hogy. a vetülékcsé-5 vére tekercselt műselyem legnagyobb része meg nem engedett módon elhúzódik vagy túlságosan megnyúlik, mely esetben a műselyemszál már nem tér vissza eredeti állapotába. A szál szilárdságának e káros 10 befolyásolásán kívül még felületváltozás is bekövetkezik, ami a szál fényét változtatja meg. A szövetben fényes helyek mutatkoznak (fényes vetülékhatás, moaré-hatás, stb.), melyek a festéskor, a festékfelvételre 15 nézve előálló, kedvezőtlen feltételek következtében, különösen szembetűnően érvényesülnek és az áru értékére káros hatásúak. Azonkívül egyes műselyemszálak, ha a szövet összegyűrődik, a szövet síkjá-20 ból kiáltanak, ami nem tetszetős. Ennek oka a vetülékszálak egyenlőtlen feszülése, ami viszont, miként ismeretes, jórészt a hibás csévéktől származik. Mindezen hátrányok alapvető okai az 25 ismert vetülékcsévélő gépek hibás szerkezetében rejlenek, mely gépeknél a műselyem nyúlás tekintetében különleges tulajdonságai vagy egyáltalában nincsenek, vagy csak elégtelen módon lettek figye-30 lembevéve. Az ismeretes vetülékoséve-rendszerekné] a szálat mindenkor egy hüvelyk úp, vagy pedig magával a tekercseléssel létesített kúp mentén tekercseljük fel. Az orsó for-35 dulatszáma mindig változatlan marad, de a szál lehúzási sebessége nagy ingadozásokat szenved azáltal, hogy a szálnak letekercselődése egyszer a csévekúp csúcsa irányában, ezt követőleg pedig evvel ellentétes irányban megy végbe. Ez a szál lehú- 40 zási sebességének folytonos ingadozását vonja maga után. A húzóerő tehát, mit a szálra gyakorolunk, a kúpcsúcs felé való szálletekercselődéskor kisebb, mint az ellenkező esetben és minél gyorsabbak e vál- 45 tozások, káros hatásuk annál inkább érvényesül. A szál tehát kétféle húzóigénybevétel alatt áll. Az egyik ama feszültség, amely a szál mozgása alatt állandóan fennáll és amelyből a közönséges szálnyúlás 50 származik. A másik feszültség a fentiek szerint időszakosan változik és ebből származik az időszakosan fellépő, változó szálnyúlás. Minthogy ismert okokból a mai rendszereknél a szálat feszesen kell teker- 55 eselnünk a vetülékcsévére, az első sorban említett nyúlás már magában véve is erős úgy, hogy ha ehhez a másod sorban említett nyúlás járul, a szál túlnyúlása elkerülhetetlenül bekövetkezik. E káros jelen- go ségeket a gyakorlati tapasztalatok igazolják, melyek azonban azt is bizonyítják, hogy az ismeretes, majdnem általánosan használatba vett szálfeszültség-kiegyenlítő készülékek nem képesek e húzáskülönbsé- 65 geket kiegyenlíteni, mivel a rugós kiegyenlítőszerv éppen a már bekövetkező erősebb húzásra kezd csak működésbe jönni és így a fennforgó gyors változásoknál elkésik, azonfelül gyakran önrezgésbe is jön, ha 70 történetesen a húzóerőt maga is nem növeli. A felemlített hátrányokat tapasztalat szerint épp oly kevéssé tudják azok a rendszerek megszüntetni, melyek az orsó forgássebességének kiegyenlítődését oly mó- 75 don igyekszenek elérni, hogy a k&pos cséve