108619. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékelegyekből tiszta alkatrészek vagy alkatrészcsoportok elkülönítésére

— 2 — elegy belépési helyén fellépő folytonosság­hiánytól eltekintve — az egész mosópálya mentén lehetőleg állandó legyen. Ezt úgy érjiik el, hogy a mosópálya teljes vagy 5 részleges hossza mentén a kivonandó alkatrésznek az oldószerrel képezett olda­tát lehetőleg egyenletes hőfokváltozásnak vetjük alá. A frakcionált elkülönítést legjobban 10 akkor értjük meg, ha azt egy desztilláló­oszlopban végbemenő folyamatokkal ha­sonlítjuk össze. Éppen úgy, mint ahogy egy desztilláló­oszlopba belépő folyadék-gőz-elegyet a 15 visszafolyatási viszonyok szabályozásával többé-kevésbé tökéletesen különíthetünk el — s ez az elkülönítés annál tökéletesebb lesz, mennél állandóbb a visszafolyatási mennyiség az oszlop hatékony részében •— 20 az extrahálás hatékonysága a molekulá­ris visszafolyatási viszonytól függ, melyet a. hőfokesés szabályozásával lehetőleg állandóan tartunk. A hőfokszabályozással meggátoljuk az 25 oszlop valamelyik pontján két fázis ke­veredését, ami azt okozná, hogy az oszlop ezen részében nem menne végbe extra­hálás. Minthogy a frakcionálásnál csak akkor 80 kaphatunk egy tiszta alkatrészt, ha éppen ezt az alkatrészt folyatjuk az osz­lopba vissza, az extrahálásnál is csak akkor kaphatunk tiszta alkatrészt, ha a hűtés végső időszakban az extraháló oldó-35 szerből csak a tiszta elkülönítendő alkat­rósz válik ki. Ez az alkatrész, mely ekkor a mosófolyadékhoz képest ellenáramban kezd mozogni, a frakcionálásnál fellépő visszafolyó kondenzátumnak felel meg. 40 Az új eljárást a csatolt rajz kapcsán ismertetjük, mely egy függélyes extraháló­oszlop vázlata. A találmány azonban nem korlátozódik ilyen berendezések alkalma­zásár.a 45 A két elkülönítendő alkatrészből álló nyers elegy O-nál lép az oszlopba. A be­lépő nyers elegy az X extraháló-folyadék cseppecskéivel találkozik, melyek lyukga­tott csövön stb. lépnek az oszlopba. Az X 50 extrahálófolyadék mennyiségét úgy sza­bályozzuk, hogy az oszlop felső végén ki­lépő folyadék csak az A alkatrészt tartal­mazza. Az ismert eljárások szerint az extraháló 65 folyadék az oszlopot közvetlenül O alatt hagyná el, ennek eredménye olyan folya­dék lenne, mely úgy A-ból, mint B-ből áll, de több B-t tartalmaz, mint A-t. Ennél az eljárásnál a hőmérséket fo­kozatos hűtéssel csökkentjük, pl. (1, 2, 3) 61 hűtőköpenyekkel, még pedig oly módon, hogy folyadékok elegyedése ne léphessen fel s a mosópálya mindkét részében állandó legyen a visszafolyatás mennyi­sége, mimellett a mosósebességek és mosó- 6í magasságok szabályozásával arról is gon­doskodunk, hogy az oszlop fenekén az extraháló-folyadékban csak a B-alkatrész legyen oldva és hogy ezen alkatrésznek az oldószertől elkülönített elégséges mennyi- 7( sége a segédfolyadékhoz ellen áramban kezdjen folyni. A közvetlenül az említett pont fölött jelenlevő kisinennyiségű A egy még kisebb mennyiségű B-vel egyidejűleg kiszorul, illetve kimosódik és alacsonyabb 7f fajsúlya folytán felemelkedik, ahol olyan segédfolyadékba jut, amely több B-t, mint A-t tartalmaz és szelektív oldóképessége folytán több B-t, mint A-t tud belőle ki­oldani. 8( Ezt a munkafolyamatot, melyet a hő­mérsékeséssel és a mosási út hosszával teljesen szabályozhatunk, úgy foganatosít­juk, hogy az extrahálófolyadékból az el­különítési folyamat közben kiűzött folya- 8E déknak azon a ponton, ahol a nyers elegy az oszlopba belép, a nyers eleggyel azonos összetétele legyen. Nem szükséges, hogy a hőfokcsökkenés a befolyatási helyen megszűnjön, mert le- 90 bet, természetesen bizonyos esetekben, a hőfokesés hatását az oszlop sokkal na­gyobb részére kiterjeszteni. így pl. lehetne az oszlop felső részét a (4) és (5) fűtőkö­penyekkel, pl. elektromosan fűteni is; le- 9E lietne továbbá az extrahálórendszert me­legen betáplálni. Gyakran előfordul, hogy az oszlop egy tetemes részében jelenlevő finoman elosz­lott állapotban levő folyadék felhős vagy 1G tejes lesz. Az alkalmazott eljárásra visz­szavezethető ezen tünemény némely eset­ben nehézségeket okoz. Kétségtelen, hogy az oszlop jó műkö­dése a folyadéknak magasabb szintekig 10 való felemelkedésétől függ. A folyadék ezen emelkedése, mely a fajkülönbözete­ken alapszik, emulziók jelenléte esetén lassabb lesz vagy megszűnik, úgy, hogy az emulziók az oszlop jó működését zavar- 11 hatják. A folyadékok közötti felületi fe­szültséget módosító anyagok adagolásával azonban ezt a zavaró körülményt meg­szüntethetjük. Az eljárás nem korlátozódik olyan 11 extraháló folyadékok alkalmazására, me­lyek nagyobb fajsúlyúak a felbontandó

Next

/
Thumbnails
Contents