108573. lajstromszámú szabadalom • Brikettező eljárás

Megjelent 1934. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108573. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Brikettező eljárás. Fehér Ottó magántisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1932. évi április hó 5-ike. A találmány aprószemű törmeléknek, különösen tüzelőanyagtörmeléknek, mint szénpornak, kokszpornak stb. brikettezésére vonatkozik. 5 Tüzelőanyagpor brikettezésénél már közismert a szuroknak kötőanyagul való alkalmazása. Az ilyen — rendszerint 7—9% szurokkal készült — brikettek vízállóság és ejtési szilárdság tekintetében ugyan a 0 követelményeknek megfeleltek, de a szurok egyrészt megdrágította a terméket, másrészt a brikett elégetésekor kötőképességét elvesztette, mimellett erősen kormozó nagy lánggal égett el, ami — különösen 5 régebbi rendszerű kályháknál — üzemzavarokra adott okot. Ajánlották továbbá szénpor brikettezéséhez kötőanyagul egyrészt szénhidrátoknak, így pl. keményítőnek, lisztnek, me-0 lásznak stb., másrészt égetett mésznek vagy mészhidrátnak vizes keverékét is. Az ilyen keverékekkel készült brikettek azonban nem voltak vízállóak, s így pl. már kis mérvű permetezés (megázás) esetén is szét-5 hullottak. A találmány olyan eljárás aprószemű törmelékek, különösen tüzelőanyagpor brikettezésére, melynél kötőanyagul melász, oltottmész és szurok keverékét hasz-0 náljuk. A találmány szerint készült brikettek már röviddel (5—15 perc) a sajtolás után igen nagy ejtőszilárdságúak, vízállóságuk pedig majdnem akkora, mint a 7—9% szu-5 rokkal készülteké, amennyiben megázással szemben gyakorlatilag érzéketlenek és hosszas (pl. félórás) vízbemerítés és ezt követő megszáradás után is megtartják eredeti ejtőszilárdságuknak legalább 0 80%-át. A találmány szerinti brikettekben az eddig használatos szurokmennyiségnek kb. a fele van, ami egyrészt csökkenti a brikett termelési költségét, másrészt megszünteti a tisztán szurokkal készült briketteknek a 45 tűzben való meglágyulását és az égéskor a túlságos koromképződést. A találmány szerinti kötőanyag-keveréket akár előre elkészített állapotban, akár alkatrészekként keverhetjük a brikette- 50 zendő szénporhoz. A keverést hidegen vagy melegen, a megkevert brikettmassza sajtolását minden esetre a szurok lágyulási hőfokát meghaladó hőmérséken végezzük. Mihelyt a sajtolt friss brikettek — pl. mi- 55 közben szállítószalagon a tárolóba, vagy a vasúti kocsiba haladnak — kb. 40°-ra lehűltek, már akkora szilárdságúak, hogy a tárolás közben fellépő nyomásnak biztosan ellentállnak, míg fentemlített teljes szi- 60 lárdságukat rendszerint a sajtolástól számított 15—30 perc alatt érik el. Foganatosítási példa: Barnaszénfélkokszporhoz 70—105°-ra fűtött keverő-készülékben 2.7% mészhidrát- 65 port és 3.6% 60—70°-on lágyuló kőszénszurkot keverünk. A keverékbe ezután ugyanezen hőfokon 5.4% tömény kereskedelmi répamelászt keverünk. A keverés befejezte után a keveréket még melegen, minden- 70 esetre a szurok lágyulási hőfokát meghaladó hőmérséken ismert módon brikettekké sajtoljuk. Eljárhatunk úgy is, hogy a szurkot — és esetleg a mészhidrátot is — még hidegen 75 keverjük a szénporhoz, a melászt ellenben melegen. Nem volt előre látható, hogy a vízállóság számottevő csökkentése nélkül az eddig