108564. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kolloidanyagok elávolítására állati vagy növényi eredetű folyadékokból
Megjelent 1934. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RIRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108564. SZÁM. — IVh/l. OSZTÁLY. Eljárás kolloid anyagok eltávolítására állati vagy növényi eredetű folyadékokból. Dr. Dédek Jaroslav mérnök főiskolai tanár és dr. Vasatkó József vegyészmérnök Brünn. A bejelentés napja 1932. évi szeptember hó 17-ike. Csehszlovákiai elsőbbsége 1931 évi szeptember hó 25-ike. Sok technikailag fontos, növényi vagy állati eredetű folyadékban vannak kolloid, különösen liofil anyagok, melyeket el kell távolítani. 5 Az eltávolítás legtöbbnyire kiválasztószerekkel történik, amelyek OH- vagy H-ionjaikkal, vagy általában kationokkal vagy anionokkal hatnak; különösen a többértékű ionok jönnek tekintetbe, mint 10 pl. Pb, Ca, Ba vagy P04 , C02 , S02 . Ismeretes, hogy a tökéletes kiválasztáshoz a kiválasztószer és a kolloidanyag egészen megszabott viszonylata szükséges. Ha a kiválasztás OH- jvagy H-ionokkal törté-15 nik, az ü. n. izoelektromos pont elérése jön számba. Kisebb mennyiségek elégtelenek, a leválasztószer nagyobb menynyiségei pedig a csapadék egy részét megint oldják (peptizálják), úgy hogy ilyen-20 kor a kiválasztás tökéletlenebb. Ezeket a viszonyokat érzékelteti az 1. ábra görbéje, mely a koagulált anyagok százalékos mennyiségének (ordináták) a hidrogén- vagy hidroxil-ionok töménysé-25 gétől (pH) való függőségét mutatja akkor, amikor a leválasztószert egyszerre adagolják. A görbét optimális koagulálás jellemzi, mely ez, esetben egy bizonyos pH-értéknél, általában pedig a kiválasz-30 tást eszköz] ő ionok egy bizonyos töménységénél lép fel. A leválasztószer mennyiségének fokozása esetén a koagulált anyagok mennyisége az AC irányban csökken. Az ipari oldatok, pl. a répáié, a| változó 35 összetételű heterogén anyagok elegyei, úgy, hogy különböző ilyen oldatoknál az optimális koagulálás helyzete vagy az alkalikus vagy a savas irányban, tolódik el, ill. általában az adagolandó elektrolit más és más töménységét igényli. Függ 40 továbbá ez a helyzet a különböző ipari tényezőktől, mint pl.1 a répacukorgyárban a diffúziós munkától, a higítási foktól, a répapép sajtolási nyomásától stb. is. Ennek folytán gyorsan áramló lében üzem- 15 közben nem lehet a derítési optimumot állandóan ellenőrizni. Ha a lé előderítésére 'a leválasztószer állandó mennyiségét állapítanék meg — miiként ez az öszszes eddigi derítőműveleteknél történik, 50 még, ha a meszet több részben adagolják is — akkor vagy véletlenül eltalálnék a derítési optimumot vagy pedig a levet tökéletlenül derítenők (pl. B pont), vagy túlderítenők (pl. C. pont). A B pont a görbe 55-emelkedő szárában tökéletlen derítésnek, a C pont ellenben a görbéi siilyedő szárában túlderítésnek a példája. Ezek a körülmények a nagybani való munkát rendkívül megnehezítik és ennek a derítő- 60 szernek gyakorlati értékét csökkentik. Ha a megszabott hidrogénion-töménység (pH) fenntartásáról1 van szó ós tudjuk, hogy ennek a töménységnek mekkorának kell lennie, akkor módunkban van a (pH) meg- 65 állapítása révén a leválasztószer helyes mennyiségét megszabni. De ezek a mérések is igen körülményesek; a gyakorlatban, de sőt némely esetben (így pl. kénessavval való munkánál) kivihetetlen. 70 Ha a leválasztás fémkationokkal történik, akikor a gyakorlat úgy segít magán, hogy a szüredékben az éppen kivehető leválasztószer-fölösleget állapítja meg, pl. a Wiechowsky digitális-gyártási eljárásá- 75 ban a levek tisztítása alkalmával. Ez a
