108554. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű transzformátor, főleg feszültségmérő átalakító

szülhet és szorosan simulhat a tekercseléshez. E helyen azonban az esetleg meglevő légtér sem ártalmas. Gyártási okoknál fogva a tekercsszekrény 5 és a mag, illetve a belül elrendezett kis feszültségű tekercs közt bizonyos hézagnak kell lennie. Hogy e helyen a léghézagnak a tekercstesten levő szigetelőanyag dielektromossági állandójának a levegőtől való 10 különbözősége folytán bekövetkezhető ionizálását elkerüljük, a cső belső oldalát vezetővé tesszük, ami önmagában véve ismert módon fémessé tétel, grafitozás vagy fémdarabokkal vagy grafitos homokkal való 15 megtöltés útján történhetik. A szigetelő cső küfeő kerülete szintén fémessé tehető és a felső feszültségtekercs legbelső rétegének potenciáljával elektromos összeköttetésbe hozható. E borítás a 20 cső belső oldalának és a külső karimaoldal fémezésével, valamint a fémköpeny -nyel kondenzátort alkot a felső feszültségtekercs kapacitív áthidalásaként. Ez tehát a fellépő túlfeszültségi hullámokat elsimítja 25 és a tekercsen belül fellépő feszültségugrásokat minimumra szorítja le úgy, hogy a transzformátornak ily módon való létesítése megközelíti az ideális állapotot. A felső feszültségtekercsnek a tekercs-30 szekrény fémessé tett peremén átvezetett vége és a földelt részek közt bizonyos távolságnak kell lennie. Ezt a távolságot átvezetéshez hasonló szigetelővel érjük el, amely a tekercstesttel1

egy darabot alkot. 35 A vasmag járma azonban kedvezőtlenül befolyásolja a szabad szigetelőmagasságot. Hogy már most az átvezető szigetelő méreteit ezáltal ne növeljük, a tekercsszekrény peremét nyúlvánnyal1

látjuk el, amely az 40 átvezetéssel úgyszólván átbocsátó helyet, illetve szigetelő fedést alkot a járom számára. Az átvezetés ekkor a felső feszültségtekercs végének a tekercsszekrény peremén való áthatolási helyének meg-45 hosszabbításában fekszik, miért is excentrikus a transzformátor tengelyéhez. Ha tehát az átvezetésnek a transzformátor tengelyében kell lennie, akkor a perem áttörési helyétől1

még egy csatornát kell az 50 átvezetéshez vezetni. A rajzon a találmány tárgyának több foganatosítási alakjia van példaképpen feltüntetve. Az 1. és 3. ábra a (11) tekercsszekrény 55 és a réteges (12) tekercselés metszetét mutatja. A (13) köpenymag középső szárán a (14) alsó feszültségtekercset (kisfeszültségtekercset helyezzük el, amelyet a tekercsszekrény csőalakú (15) része vesz koncentrikusan körül. A tekercsszekrény (16) 60 karimái kifelé vékonyodnak, ami a tekercsszekrényben levő tekercs feszültségi fokozatainak felel1

meg. A (17) átvezetés a tekercsszekrény középtengelyéhez excentrikusan van elhelyezve, mimellett csatlakozó 65 kapcsától a (rajzon- szakadozott vonallal feltüntetett) (18) vezeték a felső feszültségtekercs elejéhez vezet, míg föl'dpotenciálra beálló vége közvetlenül a (13) maggal és a magot körülvevő (19) fémköpeny- 70 nyel van összekötve. A (15) tekercsszekrénycső külső felülete (20) fémborítással bír és a felső feszültségtekercs elejével vezető összeköttetésben áll, míg a (15) cső belső oldalának és a (16) karima külső 75 oldalának fémessé tett felülete a vasmaggal és a hasított (19) fémköpennyel, valamint a földdel áll elektromosan összeköttetésben. A 2. ábra a transzformátor felülnézete, a 80 3. ábra pedig az 1. ábra A—A vonala mentén képzelt metszet. A 4. ábra a kapcsolási vázlatot szemlélteti. A tekercsszekrény külső felületeinek fémborítása a (19) fémköpennyel az egyik 85 földelt kondenzátorborítást, míg a nagyfeszültséggel1

összekötött belső (20) fémborítás a másik kondenzátorborítást alkotja. A (20) borítás és a (19) fémköpeny közé iktatjuk a (12) tekercselést. Az 90 5. és 6. ábra úgynevezett ötszárú átalakítót tüntet fel, amely az 1—4. ábrabeli három transzformátor egyesrendszerből tevődik össze. Minthogy a felső feszültségtekercs külső kerülete földpotenciállal bír, 95 a három transzformálorcsoport szorosan egymás mellett helyezhető el. A taláimánybeli egyes transzformátorok átmérője oly kicsivé lesz, hogy szimmetrikus beépítés esetén az átvezetések közti (21) fázistávol- 100 ságok már nem felelnek meg az előírt méreteknek, miért is az egyesrendszerek csatlakozó átvezetéseit egymáshoz képest eltolva, illetve a függélyeshez képest ferdén helyezzük el1

. A 105 7. ábra az egyesrendszernek az 5. ábra B—B vonala szerinti metszetét mutatja, amelynél az az eltérés látható, hogy a (22) csatlakozó átvezetés nem a (11) tekercsszekrénnyel alkot egy testet, hanem, lio különállóan foglal a (23) transzformátor edény fedelén helyet Emellett a (18) csatlakozó csapot valamely folyékony vagy szívós dielektrikum szigeteifi el a földelt részektől. A 115 8. és 9. ábra oly köpenymaggal ellátott álló, egyfázisú transzformátor egymáshoz képest 90 fokkal elforgatott metszeteit tün-