108549. lajstromszámú szabadalom • Kötőtű
— 2 -rül. Nikkelezés előnyösebb volna, azonban különösen acélnál nehezen foganatosítható, jíól úgy, hogy a nikkelbevonatnak kis részei idővel lepattognak és a tű ismét ér-5 des lesz. Mind e hátrányokat a találmány szerint úgy kerüljük el1 , hogy a kábelnek legalább külső részét véges-végig egyenlő anyagból készítjük és hogy e külső rész sima, ke-10 niény és nem oxidálódó. Az anyag keményebbsége folytán a kopás csekélyebb és nem is káros, minthogy az anyag véges-végig nem oxidálódó. Ila a kábel csak kői-keresztmetszetű, ösz-15 szesodrolt sodronyszálakból állna, akkor felületén! csavarmenet alakú hornyok keletkeznének. amelyek, amint a tapasztalat mulatja, a kezet idővel fellsebezhe lilék és a kötéshez használt anyagnak sérülését okoz-20 nák. Ez;t olyképp kerüljük el, hogy a kábelt (3. ábra) belül körkeresztmetszetű (i) sodronyszálakból. a külső rétegéi pedig lelapítotl (j) sodronyszálakból készítjük, amely 25 utóbbiaknak keresztmetszete olyan, hogy a kábel felülete teljesen sima. A (d) rész szabad vége az (e) gombot hordja, amelyei szintén kemény forrasztás, sajtolás vagy hegesztés útján kötünk össze 30 a (d) résszel. E/A a gombot lehetőleg könynyűre, könnyű anyagból készítjük, nehogy a Ifi szabad végét nehezítsük. A (d) rész készülhet, többé-kevésbé könnyen hajlítható egy vagy több egyes 35 sodronyszálból, a (b) résznél kisebb átmérővel, amely sodronyszálaknak egyik végéi a (c) rész furatában keményForrasztással, hegesztéssel vagy sajtolással az (a, b, c) részekkel erősen és tartósan összekötjük. 40 A (d) részt azonban nem kell kábelből előállítani; amikor is az ;'a, b, c) részekkel egy darabból készülhet. A kábel a jc) részbe csavarodható vagy utóbbin közvetlenül, tehál furat nélkül, ke-45 ménvforrasztással rögzíthető. A kábel1 külső burkolata csavarmenetesen hajlított szalagból állhat. Ha a (d) rész meglehetősen merev anyagból való, akkor kezdettől fogva bizonyos görbületet kaphat, hogy a kéz 50 alakjához alkalmazkodjék. Ha az (e) gomb ugyanazon anyagból áll. mini a (d) rész, akkor duzzasztással is készülbet. Az (e) gomb más végdarabbal, pl1 , oly darabbal is helyettesíthető, mint az (a, b, c) 55 darab, amikor is a tű szimmetrikus lesz. Ha a (d) rész! ekkor elég hosszúra készítjük, akkor a 6. ábra szerinti ívalakú tű keletkezik, amely körkölőtűként használható. Egy további kiviteli alaknál (4. ábra) 60 a mellső (a) rész a csonkakúp alakú, középső (f) részhez közvetlenül csatlakozik, amelynek legnagyobb átmérője egyenlő a mellső (a) rész legnagyobb átmérőjével és amelynek vékony végén az (e) gomb van. 65 A (d) rész oldhatóan is összeköthető az (a, b, c) részekkel, pl1 , a nyomógombokhoz hasonló szerkezet (5. ábra) vagy pedig finom csavarmenetek útján. Ily összeköttetés lehetővé teszi a (d) középrésznek kü- 70 •lonhöz ő átmérőjű végdarabokkal1 való használatát. Ez az összeköttetés mind Hajlékony, mind pedig félmerev (d) középdarabhoz használható. Készülhet még a kábel egy vagy több vé- 75 kony, kölélszerűen sodrott fémsodronyból1 , amelyeket közösen, celluloidból vagy más hasonló hajlékony anyagból álló. hajlékony burokban helyezünk el. A kábel fémmagja ekkor mindkét végén vastagított vagy érdes 80 lehel, amivel1 a (b. c) részekkel, illetve az (e) gombbal való jó összeköttetési érjük el. Ez esetben az (a. b, c) részek is léin helyett celluloiddal vagy hasonló, hajié- 85 kony anyaggal bevont sodronyból vagy kábelből1 állhatnak, amely utóbbiak ekkor egyszerűen a tű középső vékonyabb részében levő sodronynak vagy kábelnek folytatását alkotják. 90 A tíí végén levő (e) gomb más végdarabbal is, pl1 , az (a. b. c) részhez hasonló végdarabbal is helyettesíthető, aminek folytán a tű szimmetrikussá válik. A feniliek szerinti tű az eddigi tűkkel 95 szemben, különösen napjainkbaji, amikor a gyakran készülő, igen széles kötéseknél 100 200 szemnek kell a tűn lennie, igen nagy előnyöket nyújt, amint azt a gyakorlati" kísérletek. amelyekel különböző" kötő- L00 nők végezlek, kifogástalanul bebizonyították. 1. A rövid (a. b. c) részek a csatlakozó, hajlékony és sima 'cl) résszel1 olyannyira simulnak a kézhez, hogy utóbbi kevésbé 105 fárad el és a leiivér nem sebesedik ki, amint ez eddig gyakran bekövetkezett. 2. A középső (d) rész kisebb átmérője folytán az (a. b) részeken levő szemek könnyen és önmaguktól csúsznak a (e) 110 részen ál a (cl) részre anélkül1 , hogy a szemeknek a tűn való állandó, idől.rabló és fárasztó visszatolása szükségessé válnék. 3. A szemeknek a Lűn való könnyű csúszásával még azt is elérjük, hogy a szemek 115 a fonálnak a tűn való ^tapadása® Folytán nem csúsznak egyenetlenül, tehát alakjuk nem torzul el; ellenkezőleg, a szem síkja
