108538. lajstromszámú szabadalom • Kétaknás kályha

Megjelent 1934. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108538. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Kétaknás kályha. Szánthó István műszaki tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1932. évi junins hó 28-ika. A kétaknás kályhák, melyeknél a gázdús szenek, pl. a hazai barnaszenek eltüzelése köaben fejlődő nagy gáztömegeknek a töltőaknából való (a robbanás, 5 illetve fíistkicsapás veszélye nélkül végbemenő) szabadabb elvonulását, illetve a szabad lángkifejlődést a töltőakna melletti külön akna, az ú. n. lángakna van hivatva léhetővé tenni, elméletileg ugyan megfelelő kályhaszerkezetet nyújtanak, az eddigi megoldások azonban a gyakorlati követelményeknek teljesen megfelelni nem tudtak. Különösen áll ez az aránylag még mindig nem elegendő hő-15 hatásfokra, azaz a tüzelőanyagnak nem elég tökéletes kihasználására és a szükség esetén erélyesebb, ú. n. forszirozott tüzelés következményeire. A találmány szerinti kétaknás kályha 20 az eddigi ily kályhákkal szemben mindenekelőtt azzal tűnik ki, hogy még a legrosszabb minőségű, apró, gázdús tüzelőanyagoknak vagy tüzelőanyag-hulladékoknak eltüzelését is a lehető legnagyobb 25 hőhatásfokkal, vagyis akként teszi lehetővé, hogy az eddigieknél jóval kisebb tüzelőszerfogyasztással magas hőfokú tüzelést nyújt, még pedig a kályhának aránylag kis méreteivel. A találmány 30 továbbá tág határok közötti szabályozást, könnyen tesz lehetővé, különösen pedig egy és ugyanazon kályhával a legerélyesebb tüzelés is akadálytalanul érhető el anélkül, hogy a kályha szerkezetén a leg-35 csekélyebb változtatást kellene eszközölni. Végül a találmány alkalmazása a kályha élettartamának jelentékeny fokozásával jár. Ez előnyöket mindenekelőtt úgy érjük 40 el, hogy a kétaknás kályhát váltóüzemre rendezzük be, vagyis olyan váltóalkatrészt, célszerűen a két akna felső nyílása fölött ide-oda tolható zárótolattyút alkalmazunk, melynek egyik helyzetében mindig az egyik (a tolattyúval a töltés után 45 felülj átmenetileg elzárt) akna töltőaknául, a másik pedig lángaknául használható, míg a tolattyú másik helyzetében a két akna szerepe megfordul. E megoldás előnye, hogy midőn a töltőaknában a 50 tüzelőanyag már jórészt átégett és lesüllyedt s így a töltőakna alsó részét pl. felét, már izzó szén- vagy kokszréteg tölti meg, ugyanakkor a lángaknának, vagyis megelőzőleg töltőaknának alsó részében 55 még mindig ugyancsak izzó szén vagy kokszréteg parázslik; ennélfogva úgy a kályha középrostélyán, mint ehhez két oldalt csatlakozóan (a két akna alsó részében) izzó oszlop van, tehát a tüzelő- 60 anyagból fejlődő gázok az eddigieknél sokkal hosszabb izzórétegen haladnak át, ami a lehető legtökéletesebb elégést és magas hőfokot biztosít, vagyis e kályhával a fűtendő helyiség aránylag igen 65 gyorsan, a legnagyobb kívánt hőfokra fűthető fel. E váltóüzemnek további előnyös folyománya, hogy az eddigi kétaknás kályhákkal szemben, melyeknél a lángakna a 70 lángok állandó hatásának volt alávetve, a lángakna felváltva töltőaknául szerepelvén, messzemenő kímélést kap, ami a kályha élettartamát jelentékenyen nö-A'eli. További előny, hogy miután a láng- 75 aknában (ennek megelőző töltőakna-szerepéből folyólag visszamaradt) izzóréteg hamaráb használódik el, mint az éppen töltőaknát alkotó másik akna alsó részében, ennélfogva a lángakna szabad tere, 80