108538. lajstromszámú szabadalom • Kétaknás kályha

Megjelent 1934. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108538. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Kétaknás kályha. Szánthó István műszaki tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1932. évi junins hó 28-ika. A kétaknás kályhák, melyeknél a gáz­dús szenek, pl. a hazai barnaszenek el­tüzelése köaben fejlődő nagy gáztömegek­nek a töltőaknából való (a robbanás, 5 illetve fíistkicsapás veszélye nélkül vég­bemenő) szabadabb elvonulását, illetve a szabad lángkifejlődést a töltőakna mel­letti külön akna, az ú. n. lángakna van hivatva léhetővé tenni, elméletileg ugyan megfelelő kályhaszerkezetet nyújtanak, az eddigi megoldások azonban a gyakor­lati követelményeknek teljesen megfe­lelni nem tudtak. Különösen áll ez az aránylag még mindig nem elegendő hő-15 hatásfokra, azaz a tüzelőanyagnak nem elég tökéletes kihasználására és a szük­ség esetén erélyesebb, ú. n. forszirozott tüzelés következményeire. A találmány szerinti kétaknás kályha 20 az eddigi ily kályhákkal szemben minde­nekelőtt azzal tűnik ki, hogy még a leg­rosszabb minőségű, apró, gázdús tüzelő­anyagoknak vagy tüzelőanyag-hulladé­koknak eltüzelését is a lehető legnagyobb 25 hőhatásfokkal, vagyis akként teszi lehe­tővé, hogy az eddigieknél jóval kisebb tüzelőszerfogyasztással magas hőfokú tü­zelést nyújt, még pedig a kályhának aránylag kis méreteivel. A találmány 30 továbbá tág határok közötti szabályozást, könnyen tesz lehetővé, különösen pedig egy és ugyanazon kályhával a legerélye­sebb tüzelés is akadálytalanul érhető el anélkül, hogy a kályha szerkezetén a leg-35 csekélyebb változtatást kellene eszkö­zölni. Végül a találmány alkalmazása a kályha élettartamának jelentékeny foko­zásával jár. Ez előnyöket mindenekelőtt úgy érjük 40 el, hogy a kétaknás kályhát váltóüzemre rendezzük be, vagyis olyan váltóalkat­részt, célszerűen a két akna felső nyílása fölött ide-oda tolható zárótolattyút alkal­mazunk, melynek egyik helyzetében min­dig az egyik (a tolattyúval a töltés után 45 felülj átmenetileg elzárt) akna töltőak­nául, a másik pedig lángaknául használ­ható, míg a tolattyú másik helyzetében a két akna szerepe megfordul. E megoldás előnye, hogy midőn a töltőaknában a 50 tüzelőanyag már jórészt átégett és le­süllyedt s így a töltőakna alsó részét pl. felét, már izzó szén- vagy kokszréteg tölti meg, ugyanakkor a lángaknának, vagyis megelőzőleg töltőaknának alsó részében 55 még mindig ugyancsak izzó szén vagy kokszréteg parázslik; ennélfogva úgy a kályha középrostélyán, mint ehhez két oldalt csatlakozóan (a két akna alsó ré­szében) izzó oszlop van, tehát a tüzelő- 60 anyagból fejlődő gázok az eddigieknél sokkal hosszabb izzórétegen haladnak át, ami a lehető legtökéletesebb elégést és magas hőfokot biztosít, vagyis e kályhá­val a fűtendő helyiség aránylag igen 65 gyorsan, a legnagyobb kívánt hőfokra fűthető fel. E váltóüzemnek további előnyös folyo­mánya, hogy az eddigi kétaknás kály­hákkal szemben, melyeknél a lángakna a 70 lángok állandó hatásának volt alávetve, a lángakna felváltva töltőaknául szere­pelvén, messzemenő kímélést kap, ami a kályha élettartamát jelentékenyen nö-A'eli. További előny, hogy miután a láng- 75 aknában (ennek megelőző töltőakna-sze­repéből folyólag visszamaradt) izzóréteg hamaráb használódik el, mint az éppen töltőaknát alkotó másik akna alsó részé­ben, ennélfogva a lángakna szabad tere, 80

Next

/
Thumbnails
Contents