108528. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyós tüzelővel való fűtésre

— 2 — lyek közös (9) tápvezetékkel közlekednek. A tüzelőlap alsó oldalán (14) szigetelőréteget alkalmazhatunk, hogy az alsó levegőáram ne hűtse la lapoit. A tüzelőlap 5 a sugárzás folytán üzem közben igen forró lesz. A hornyaiba táplált és azokban lecsurgó aránylag hideg tüzelőanyag úgyszólván pillanatnyilag elpárolog és elgázosul. Az így keletkező gázok 10 és gőzök áramát a tüzelőlap alatt és fölött, továbbá minden második horony Kilőtt áramló levegő magával viszi. Az egész gáztömeg a-a égési tér íaxisa kör üli keringő mozgásit végez, miközben az égési 15 gázok egy része a belépő friss levegővel is elegyedik, ezáltal a levegőt előmelegíti, úgy hogy az ezzel az előmelegített levegővel érintkezésbe jutó tüzelőanyag gyorsan és tökéletesen ég el. 20 Ha nehézolajat égetünk el ilyen módon, lakkor hamuból és szénből álló kismennyiségű szilárd anyag marad vissza, mely a tüzelőlapon kemény kérget k'5-pez, A találmány szerinti berendezésiiél 25 ezt a kérget könnyen távolíthatjuk el, mert ha a ti'izalolapot viagy a (8) csöveket egymáshoz képest egy h-cronyszélességgel eltoljuk, 'akkor a kéreggel bevont hornyok kerülnek ,azokra a helyeikre, 80 amelyeken előbb azok a .hornyok voltak, amelyekre nem vezettünk tüzelőt, hanem csak levegőt. A lángok és a sugárzó hő folytán erősen felhevülő kéreg fölött ekkor áramló levegő a szenet a kéregből 35 kiégeti, a visszamaradó hamut pedig, melyet már nem köt össze a szén, a hornyokból kifujjla, úgy hogy a hornyok csakhamar megtisztulnak. A tüzelőlap és a táiplálóesövek ilyen viszonyos elállítáíO sára pl. egyiket vagy mindkettőt alkalm'as vezetékiben eltolliatóan képezhetjük ki (1. az 1. ábrán a ivezjtákak pontozott helyzetét). Ezt a viszonyos eltolást szabályos vagy az elégetett tüzelőknyag-45 mennyiségtől függő időközökben akár önműködően is végezhetjük. A tüzelőlapoit célszerűen íkiszerelhetőe.n és kicserélhetőisn rendezzük el, ámbár alig szorul tisztításira. Az égési téri falát, 50 Valamint ia tüzelőilapot célszerűen magas hőmérsékeknek és korroziónak ellentálló anyagból, pl. krómnikkel-acélból készítjük. A tüzelőtér >aljában a tüzalőlap alatt a 55 (11) és (12) lapokkal felfogóedényt határolunk el, amelyből az esetleges olaj fölöslegeket a. (13) csövön át vezethetjük el. Ezt az elvezetett olajat jelző- vagy biztosítószerkezet működtetésére. használhatjuk, inert ilyenkor az üzemet be- 60 szünteti. Az olajtáplálást különbözőképpen, szabályozhatjuk. így pl. a (9) vezetékei állandó szintű magasabb (15) tartályból táplálhatjuk. Lehet azonban a (15) tar- 65 tály folyadékszintjéneik változtatásával módosítanÜ a (9) csőbe táplált tüzelőmennyiséget és ezt a szabályozást önműködően a felhevítendő tárgy állapotától, pl. közpointfűtésű kazánnál a víz hőmér- 70 séklötétől vagy a gőznyomástól függően végezhetjük. A levegőmennyiséget is módosíthatjuk, pl. a (2) és (3) nyílások szabályoizáisávial. Némely esetben ajánlatos járulékos lii- 75 d.eg levegő bebocsátására való beállítható nyílások alkalmazása is. Üzembeh'Cilyezéskoir a berendezést elő kell hevíteni pl. kö-iinyen illó éghető folyiadlák vagy gáz, vagy szilárd anyag el- 80 égetésével. Sok esetben a széltében használatos alágyújt ó'anylagokat is használhatjuk. A tapasztalat szerint a legtöbb esetben máir a természetes huzat elég ahhoz, hogy 85 a berendezés jól működjön. Az égési tér természetesen nemcsak hengeres, hanem pl. .csonkakúpos is leliet, vagy elliptikus keresztmetszetű stb. Lehet továbbá egymás mellett, vagy 90 egymás fölött több tnzolőlemezt elrendezni s ezeket egyenként vagy együttesen üzemben tartani. Az égési gázokat érintősen, vagy radiálisan, egy vagy két. irányban vezethetjük el. 95 Szabadalmi igények: 1. Berendezés folyós tüzelővel való fűtésre, melyet egy óg'ési tér, egy vagy több, az égési tér sugárzó melegének kitett tüzelő-lap és az erre -a tüzelőt 100 tápláló vezeték jel lemeznek. 2. Az 1. alatti berendezés kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a lényegileg hengeres égési tér köpenyének szomszédságában foglal helyet a tüzélőlap, 105 az égési tér falában pedig a levegőt tangenciálisan bevezető egy vagy több nyílás van. 3. Az 1. éis 2. alatti berendezés változata, melyet az jellemez, hogy a tüzelőlap no a légbebocsátóínyílás előtt olyan helyzetű, hogy a bebocsátott levegő egy részei a tüzelőlap fölött, másrészt alatta kénytelen áramolni. 4. A 3. alatti berendezés változata, me- 115 lyet az jellemez, hogy a tüzelőlap kö-