108522. lajstromszámú szabadalom • Eljárás levegőfelbontótelepek elgőzőlögtető üzemhez
Megjelent 1934. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jHfflflL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108522. SZÁM. — XXI/c. (IV/i.) OSZTÁLY. Eljárás levegőfelbontótelepek elgőzőltető üzeméhez. Franki Mátyás gyárig-azgató Augsburg. A bejelentés napja 1932. évi január hó 2-ika. A levegőt tudvalevőleg akként bontjuk fel, hogy először cseppfolyósítjuk és a folyékony levegőből a nitrogént rektifikáció útján, szükség szerint, egészben vagy 5 részben kiválasztjuk, amit követőleg az oxigénben dús folyadék az elgőzöltetőbe folyik le, ahol a! levegő újabb cseppfolyósításával ©lgőzölögtetjük és gázalakban elvezetjük. 10 A cseppfolyósítandó levegőt azonban 2.5—5 atmoszféra (abszolút) nyomásra .kell sűríteni, aszerint, amint több vagy kevesebb oxigént akarunk előállítani, mert az oxigén magasabb hőfokon gőzölő lög el, mint amelyen a nem) sűrített levegő cseppfolyóssá válnék. A sűrítés folytán a cseppfolyósítás az) oxigén elgőzölögtetési hőfoka felett megy végbe. Az elegyben 40—50 % 02 -t tartalmazó 20 oxigén1 kitermelése, ahol ez megfelel, gazdaságosabb és technikailag kedvezőbb, mint a tiszta oxigén kitermelése, mert a levegőt ez eljáráshoz csak 2.5—3 atmoszféra (abszolút) nyomásra kell sűríteni, 25 amikor azonban oly hátrány mutatkozik, amelynek! folytán, ez az előny ismét veszendőbe megy. Ha ugyanis az elgőzöltetőbe pl. 45% 02 -t tartalmazó folyadékot juttatunk, ak-80 kor abból először a nitrogén gőzölög el, aminek folytán a folyadék mindinkább oxigéndúsabb lesz. Ugyan állandóan 45%-os folyadék ömlik utána, amelynek fajsúlya azonban kisebb, miért is a leg-35 rövidebb úton felszállj míg a nagy fajsúlyú, oxigénben dúsabb folyadék az elgőzőltető alján felgyülemlik és csak oly kondenzáló levegővel gőzöltethető el, amelynek nyomása nagyobb, mint amely 45% Os-tartalmú egységes elegyhez kel- 40 lene. A találmány már most oly eljárás, amelynél az elgőzőltető oxigénben dúsabb folyadékának a hozzáömlő, oxigénben szegényebb folyadékkal való állandó 45 és bensői keverésiével az elgőzölgő folyadékot egységes összetételűvé. tesszük oly célból, hogy a cseppfolyósítandó levegőnek különben megkívánt nagyobbfokú* sűrítését elkerüljük. 50 Az eljárás legegyszerűbb módja az, hogy az elgőzöltetőben, az ismert mammutszivattyúk működési elve szerint, a felszálló gőzbuborékokkal az elgőzőltető tartalmának önműködő és kiadás kerin- 55 gését idézzük elő. Az, elgőzőltető (a) csöveket e célból középen és) a kerületen, alul és felül nyitott (b) köpennyel veszszük körül (1. ábra), hogy a csőnyalábon kívül levő folyadék, amelyen nem halad- 60 nak át gőzbuborékok, amely tehát nehéz folyadék, csak az alsó csőfenéken áramolhasson be. A csőnyalábon belül felszálló gőzbuborékok csökkentik a folyadék e részének fajsúlyát, ami az elgőzőltető 65 tartalmának kiadós és önműködő keringését idézi elő, amikor a csőnyalábon kívül levő folyadék, amely a gőzbuborékoktól való mentessége folytán sokkal nagyobb fajsúlyú, sülyed és annak a fo- 70 lyadéknak a helyére (kerül, amelyet a csőnyalábon belül felszálló gőzbuborókok felfelé hajtottak. Ezt a mesterséges keringést vízszintes fekvésű csőnyalábot tartalmazó elgőzö- 75 lögtetőnél is előidézhetjük (2. ábra). A keringést, a 3. ábra értelmében, akként is előidézhetjük, hogy az eligőzöl-
