108517. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazán
— 3 — helyet a (8) tüzelőberendezés, mely légmentesen kapcsolódik az említett (25) rész homlokfalával, (10) lángzót tartalmazó (9) záróhomlokfala és a (25) kazán-5 rész hátsó fala közelében (13) hátsó fala van. A (8) tüzelőberendezés fölső részével a (17) cső kapcsolódik, amely a (25) kazánrésszel kapcsolt hátsó (28) cső belsejében 10 van, azzal egytengelyű és a (4) kamrába vezet, amelyben vagyis a (24) kazánrészben a (21) rendes folyadékszint felett vízszintes irányban folytatódik. A víziszintes (18) rész meghosszabbítása a másik (26) 15 kazánrésszel kapcsolt (29) cső nyílásába van hajlítva és a (29) csőben egészen a (26) kazánrész belsejéig nyúlik, ahol a (26) kazánrésznek csaknem egész hosszán végigvonuló, felületén lyukakkal ellátott 20 (20) csővel kapcsolódik. Könnyen megérthető, hogy ezen megoldási alaknál a berendezés ugyanúgy működik, amint azt az 1., 2. és 3. ábrán feltüntetett megoldási alakkal kapcsolato-25 san leírtuk, mégis azzal a különbséggel, hogy a kazánrészeknek a súlyhoz és térszükséglethez képest kisebb átmérője a nyomással szemben sokkal nagyobb ellenállást tesz lehetővé, mint az előző esetben 30 és a tartalmazott folyadék sokkal kisebb mennyisége folytán könnyebb és gyorsabb a párolgás. A találmány itt leírt megoldási alakjait természetesen csupán példaképen adtuk 35 meg és ezek a védelem körét nem korlátozzák, úgy hogy a találmánytól való eltérés nélkül sokféle berendezést szerkeszthetünk. Szabadalmi igények: 40 1. Belső tüzelésű kazán, jellemezve a tüzelőanyagot és a szükséges égésttápláló anyagot nyomás alatt a kazán belsejébe vezető eszközökkel, a kazán belsejében az elpárologtatandó folya-45 dékkal körülvett zárt tüzelőberendezéssel az említett tüzelőanyag elégetésére és az égéstermékeket a tüzelőberendezésből elvezető és a (4) gőztéren átvezető csővezetékkel, melyek az elpáro-50 logtatandó folyadék belsejébe nyílnak, úgy hogy az égéstermékek a folyadékon átbuborékolva a már említett gőztérbe jutnak. 2. Az 1. igénypont szerinti gőzkazán változata, melyre az jellemző, hogy a ka- 55 zán külső köpenye egyetlen henger, amelyben a zárt falú hengeres tüzelőberendezés excentrikusan foglal helyet, melynek külső fala a köpeny homlokfalával kapcsolódik és folyó- 60 kony vagy poralakú tüzelőanyag elégetésére alkalmas lángzót tartalmaz, továbbá a tüzelőberendezés fölső végéhez az, égési termékek vezetésére való csatorna kapcsolódik, amely kezdeté- 65 nél fölfelé halad, majd vízszintest irányban elhajlik és átmegy a gőzkamrán, körülbelül a kaimra felénél pedig két részarányos csőelágazásra oszlik, melyek körülveszik a tüzelőbe- 70 rendezést és ennek aljáig nyúlva, nyílásokkal ellátott hosszanti csövekkel kapcsolódnak, mimellett a füstgázok ezeken a nyílásokon át távoznak és átbuborékolva a folyadékon a felső gőz- 75 kamrába jutnak, ahol a gőzzel elegyednek. 3. Az 1. igénypont szerinti gőzkazán változata, melyre az jellemző, hogy több hengeres vízszintes kazánrészből áll, 80 melyek egymással csődarabok vagy csőszerű vezetékek révén kapcsolódnak, mimellett egyesek az említett vízszintes felső kazánrészek közül egy vagy több gőzkamrát alkotnak, me- 85 lyek egymással közlekednek és egy vagy több alsó kazánrész belsejében hengeres és előnyösen egytengelyű tüzelőberendezések vannak, melyek nyomás alatt álló tüzelőanyag szá- 90 mára lángzókkal vannak ellátva, mely utóbbiak égési termékeit fölfelé nyúló csövek továbbítják, melyek az említett kazánrészeket összekötő hátsó csövek egyikéiben azokkal, egytenge- 95 lyűen haladva vízszintes csövekbe mennek át, melyek az említett gőzkamrában vannak, majd a tüzelőberendezéseket nem tartalmazó kazánrészek alkalmas elülső csöveiben 100 lévő vezetékekbe mennek át és így ezen kazánrészekben levő átlyukgatott vízszintes csövekkel kapcsolódnak, amelyekből az égési gázok átíbüborékolnak a folyadékon és a kazán gőzé- 105 vei elegyet képeznek. 2 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.
