108489. lajstromszámú szabadalom • Szőrtelenítőszer és eljárás előállítására

Megjelent 1934. évi iebruár lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108489. SZÁM. — Ill/a. OSZTÁLY. Szőrtelen!tőszer és eljárás előállítására. Herz Alexander gyáros new-yorki lakos, mint Mc. Kee Ralph Harper, New-York és Morse Earle Howard, Nutley, New-Jersey állam É. A. E. Á. vegyészek jogutódja. A bejelentés napja 1932. évi október hó 12-ike. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1932. évi január hó 4 ike. Az eddig használt szőrtelenítőszerek, melyek segélyével az emberi bőrről szőrt távolítanak el, a következő tulajdonságok egyikét vagy többjét nélkülözték: alapos 5 és gyors hatás; állandóság a levegőn; nemmérgező és nem-izgató hatás a bőrön és a szervezetben; mentesség visszatetsző színektől, minthogy toalettcikkeknél tiszta fehér vegyület előnyös; mentesség kelie-10 metlen és undorító szagtól. A legközönségesebb szőrtelenítőkben mindig kénvegyületet, pl. valamely alkáliszulfodot használnak aktív szőrvesztő anyagként, aminek aztán az a következ-15 ménye, hogy az efféle szőrtelenítők rendkívül kellemetlen és undorító szagúak, amit nem lehet kiküszöbölni, jóllehet számos módon megpróbálták ez a szagot parfümök és szagtalanítók hozzáadásával el-20 tűntetni. Emiatt a kéntartalmú szőrtelenítők nagymértékben alkalmatlanok mint toalettkészítmények. Az ilyen szőrtelenítők még azért is alkalmatlanok mint toalettel kkek, mert színük rendszerint tompa-25 kék ós sötétszürke között változik. Ezenfelül ezek a szerek könnyen bomlanak ós levegőn állva részben vagy teljesen hatástalanokká válnak, miért is romlásuk megakadályozására teljesen el kell zárni 30 azokat a külső levegőtől. Végül a használatos kénvegyületek némelyike aktív méreg és mint ilyen, kóros vagy visszatetsző hatásai miatt az emberi bőrön, különösen az ajkak körül, nem használható szaba-35 don. Már ajánlottak olyan szőrtelenítő anyagokat is, melyek, szőrtelenítőszerekben használva, mentesek a kéntartalmú anyagok kellemetlen tulajdonságaitól; ilyen anyagokként talliumsókat használtak. A 40 talliumsók azonban alkalmatlanok, mert mérgesek és mert nem hatnak elsősorban a szőrre, hanem inkább a szőrszálgyökereket körülvevő idegekre vagy véredényekre, miért is többszöri használat után 45 az egyes szőrszálak meglazulnak a mirigyeiknél és kihúzhatók. Ennélfogva az ilyen talliumsó, mely a szervezetbe kerülve, csak azzal válik hatásossá, hogy a szőrszálgyükerekre hat, nem szőrtelenítő 50 abban az értelemben, ahogyan ezt a kifejezést a közhasználatban alkalmazzák és ahogyan azt ebben a leírásban is értelmezzük. Oldható stannitot (NasSnOs) használva 55 aktív szőrtelenítő anyagként olyan előnyökhöz jutunk, melyeket más vegyületekkel nem lehet elérni. Oldhatatlan kétvegyértékű ónvegyületek, mint pl. a stannosók némelyike, így a stannoszulfid 60 (Sns), nem alkalmasak, mert nem hozhatók hatásos érintkezésbe a szőrrel. Ezenkívül a stannoklorid (SnCL.'áHaO) — amely vízben egészen könnyen oldódó, legközönségesebb kétvegyértékű ónsó — ugyan- 65 csak nem alkalmazható önmagában véve, mert nem támadja meg a szőrt. Lúgképző fémhidroxiddal összehozva azonban az ekként kapott stannit, roncsoló hatást fejt ki a szőrszálakra, a roncsolás mértéke 70 elsősorban ennek a stannitnak oldhatóságától függ. így pl. a csaknem oldhatatlan