108472. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű öngyujtású (Diesel)
— 2 — lületének többi része, (22 )-nél, a (6) hengerfenékfelület megfelelő (62 ) része szerint van kiképezve. A (6) hengerfenékfelület a középen, a dugattyú felől nézve, (61 )-nél, 5 kalottaalakúan, homorú vagy kupaiakúan ki van vájva és domború (62 ) szegéllyel csatlakozik az (1) hengerfalhoz. A 2. ábrán feltüntetett dugattyúhelyzet az alsó holtpontban az öblítőlevegőnek a 10 nyilakkal feltüntetett áramlását mutatja. A (2) dugattyúfenékfelület alakja folytán a levegő megfelelő vezetést kap úgy, hogy gördülő mozgást végez, mely a kompreszsziólöket alatt is még tovább tart. A 4. 15 ábra szerint pl. ilyen légáramlás lehetetlen lenne, mert itt a közvetlenül a szemközt fekvő hengerfalba ütköző légáram energiája megtörik úgy, hogy a szándékolt jó öblítés, amint azt beható kísérle-20 tek igazolták, teljesen lehetetlen lesz. A dugattyúnak most következő fölfelé mozgásakor a levegő az öngyulladási hőfokra sűríttetik és az 1. ábra szerint, kevéssel a felső holtpont előtt, további, a levegő 25 előző mozgásával azonos irányú, pótlólagosain megújuló légmozgás megy végbe, mely azzal válik lehetővé, hogy a (2) dugattyiifenék felületének a (3, 4) vezérlő hasítékoktól elfordított része szorosan a 30 kalottaalakú vagy kupalakú (6) hengerfenékhez simul és ezzel a levegő újabb mozgást kap. A motor szükséges fordulatszáma szerint már most a tüzelőanyag befecskendezése megy végbe 10—40°-kal a felső holtpont előtt és a tüzelőanyag su- 35 garát az öblítésből kifolyólag még tartó, azonos irányú, élénk légmozgások most újból megragadják, úgy, hogy az a lehető legtökéletesebben keverőt] ik és meggyullad. 40 Szabadalmi igény: Kétütemű, öngyujtású (Diesel-) motor, a dugattyú által vezérelt, a kieresztő (kipuffogó) hasítékok alatt elrendezett, öblítő hasítékok segélyével a dugattyú 45 megfordulásakor végbemenő öblítéssel, melynek jellemzője az, hogy a dugattyú fenekének, a vezérlő hasítékok felé fordított felületsziakaszán, a kerületétől a dugattyú közepén túlig kiemelkedő 50 boltozata, a henger fenekének pedig központos, kalotta- vagy kúpalakú kivájása van, mely utóbbi a dugattyúfenék felületének a hengertengelyhez képest excentrikusan fekvő boltozatához 55 simul úgy, hogy a holtpontban a sűrítő és a befecskendező tér a hengernek a hasítékokat tartalmazó oldalán fekszik, továbbá, hogy ebben a térben az öblítő levegő forgó örvénylő mozgása 60 növekedik és azonkívül, a dugattyú^ és a hengerfenékfelület közvetlen egymás mellé illeszkedése folytán, e két felület közül a gázkeverék kiszorítása történik, ami a befecskendező tér tar- 65 talmának az öblítőlevegő mozgásából származó örvénylését erősbíti. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda. Budapest. 108466