108468. lajstromszámú szabadalom • Textilszövet
Megjelent 1934. évi f ebruár hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108468. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Textilszövet. Meiwald Ferenc gyáros Wien. A bejelentés napja 1932. évi április hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi október hó 15-ike. A szövött, kötött, kötszövött vagy horgolt, eddig használatos textilszöveteket rendesze rint egy vagy több oly fonálhói készítették, melyek vagy egymással pár-5 párhuzamosak, vagy pedig egymással össze vannak sodorva vagy cérnázva. Ezeknek a szöveteknek tudvalevően aránylag csekély a rugalmasságuk és így hátrányuk, hogy ha az azokat alkotó fona-10 lak egyszer kitágulnak, a szövet eredeti alakjába már nem tér vissza. Ezt az eredeti alakot, pl. a szövet sima kifekvését, csak mesterséges eszközökkel, pl. vasalással vagy kalenderezéssel lehetett elérni, de 15 a szövet deformáltsága részben rendszerint ezekben az esetekben is megmarad. Ismert szövetek további lényeges hátránya, hogy meleget tartó, szükségképen sűrűin szövött vagy vastag szövet készítéséhez nagy 20 anyagmennyiség szükséges, minek következtében az ily szövetek és az azokból készült áruk drágák. Az ily anyagok szövése továbbá hosszadalmas munka. Ezeket a hátrányokat a találmány ér-25 telmében, úgy küszöböljük ki, hogy a szövetet, az eddigi szokástól eltérően, nem egyes fonalakból, cérnákból, stb. készítjük, hanem a készítéshez kötött csöveket, illetőleg kötött fonalakat alkalmazunk. 30 Az ilyen elemeknek a rugalmassága természetszerűen lényegesen nagyobb, mint az egyes fonalé vagy cérnáé. Különösen előnyös, ha oly kötött csöveket alkamazumk, melyeknek szempálcikái a lehúzás, 35 illetőleg a eső hossztengelyének irányához szög alatt állanak, mert ily módon a csövek rugalmasságát lényegesen tovább fokozhatjuk és pedig annál nagyobb mértékben, minél nagyobb az a szög, amelyet a szempálcikák a cső hossztengelyével ké- 40 peznek. Ha a szövetet ilyen kötött csövekből készítjük, akkor a kész szövetnek nemcsak a nyújthatósága nagy, hanem a rugalmassága is, úgy hogy tetszőleges irányban történő húzóigénybevételek 45 után a szövet eredeti alakjába isiméit viszszatér. Ez pl. különösen előnyös ruházati cikkeknél, kötött munkáknál és általában kézimunkáknál. További lényeges előny, hogy az ily 50 módon készült szövetek a meleget jól tartják, mert a csövecskék belsejében levegő van. Ezzel egyidejűleg a szövet készítéséhez elhasznált anyag, pl. pamut, gyapjú, ^ selyem stb. mennyisége is csökkenthető, úgy, hogy az ilyen szövetek ára az ismert szöveteknél alacsonyabb lehet. Az árcsökkentés azért is lehetséges, mert több fonálból, cérnából stb. készült kötött eső sok- ^ kai gyorsabban szőhető szövetté, mint az egyes fonalak. Ennek következtében a szövő-, kötő- és kötszövőgépek szerkezete egyszerűbb lehet, ami üzemi és gyártási szempontokból jelent előnyt. A csöveket g, és fonalakat az ismert nagyteljesítményű kötőgépeken állíthatjuk elő, melyek az egyes szemek hossza szerint 500—1Ö00 m csövet képesek óránként kötni. Ferde szempálcikák előállítására oly 70 gépeket alkalmazunk, amelyeken a zárt köpeny- és orsótányérnak a szokásos hajtóművön kívül még egy külön hajtóműve van, amellyel a tűhengert forgatjuk. A szemek lehetőleg kedvező és egyenletes el- 75 osztása végett célszerű, ha az ilyen kötött
