108463. lajstromszámú szabadalom • Tűzoltó készülék
Megjelent 1934. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 108463. SZÁM. — XVJII/B. OSZTÁLY. Tűzoltókészülék. Giersig- Hudolf gyáros Wöllersdorf. A bejelentés napja 1932. évi augusztus hó 19-ike. Ausztriai elsőbbsége 1931. évi augusztus hó 21-ike A találmány oly tűzoltókészülék, amelyben tűzoltásra alkalmas anyag és ezt az anyagot tartányából kiszorító nyomást létesítő, megújítható eszköz, pl. patron van. 5 Az oltóanyag tartányában a felemelkedő folyadékot befogadó kamra van, amelyből a folyadék felszálló csövön és ehhez csatlakozó fúvókán át távozik. Hogy a tartány minden helyzete mellett 10 a fúvókával lefelé is fecskendezhessünk, a tartányban mozgatható felszálló csövet alkalmaztak és emiatt a tartányt gömbalakban kellett kiképezni. Ez a forma azonban sem a kezelés, sem pedig az elhelyezés 15 szempontjából nem alkalmas. Hogy a tartány lapos alakban is kiképezhető legyen, a felszálló folyadékot befogadó kamrát a találmány értelmében úgy rendezzük el, hogy az oltókészülék álló 20 helyzetében a lapos tartány függőleges szakaszát tölti ki. Ezt a kamrát a felszálló cső körül helyeztük el1 . A kamra nyílásai az álló tartány feneke mellett vannak, úgyhogy a töltés alatt levő tartány túlfolyóit 25 képezik, másrészt pedig a fúvóka minden rézsútos helyzetében az oltófotyadékba merülnek és így a hajtó gáz idő előtti kiáramlását megakadályozzák. A tárcsaalakú oltókészülék keresztmetszete 80 célszerűen kör vagy sokszög, úgyhogy az mindenütt p. o. vízvezetékekből könnyen megtölthető, egyszerűen tárolható, továbbá pedig azzal minden irányban, tehát lefelé is fecskendezhetünk. 85 A rajz a találmány szerinti ol'tokészülék egyik példakénti kiviteli alakját mutatja. Az 1. ábra a 3. ábra a—b vonala menti keresztmetszet, a 40 2. és 3. ábrák oldalnézet és felülnézet. Az oltókészülék keresztmetszetben köralakú. A tartány, amelyben a felszálló folyadékot befogadó (B) kamra van. Ebbe a kamrába nyúlik a (C) felszálló cső, melynek külső vége az (A) 45 tartányon megerősített (D) fuvókáhozcsatlakozik. Az (A) tartány köpenyében levő nyílásban, illetőleg nyílásokban egy vagy több, p. o. nyomógázt termelő (E) patron van. A (B) kamrának az (E) patron be- 50 erősítési helye felé fordított falában és pedig e falnak a felszálló (C) cső vége alatti részében egy vagy több (F) nyílás van, amelyek a tartány töltésekor túlfolyót képeznek. A tartányt az (E) patron beerő- 55 sítése előtt, a patront befogadó nyíláson 'át töltjük meg. E töltőnyíMssal szemben az (A) tartányon (G) fogantyút alkalmaztunk. Töltés előtt az (E) patront kicsavarjuk és a megmaradt nyíláson át a tartányt 60 p. o. vízzel feltöltjük. A tartány az (F) túlfolyó nyílásokig telik meg, majd a folyadék beáramlik a (B) kamrába, ahonnét a fölös folyadék a (C) csövön át kiömlik, ami annak a jele, hogy a készülék tel- 65 jesen fel van töltve. E végből az (F) nyílások a (C) cső alsó szája és az (E) nyílás egymással szemben eltoltak. Az (E) patron becsavarása után a tartány el van zárva és üzemképes. Az (A) tartányba és 70 a (B) kamrába bejárt levegő az (E) patronból kiáramló gázokkal1 szemben párnát képez, amely az expanziós nyomást a teljes kiürülésig, aminek határát a felfezálló cső alsó nyílása, illetőleg az (F) nyílások 75 szabják meg, állandó értéken tartja, illetőleg annak ingadozásait kiegyenlíti. A radiális irányban elhelyezett (D) fúvóka az (A) tartány normális helyzetében felfelé irányul1 . Azonban a (B) kamra a 80
