108458. lajstromszámú szabadalom • Ripszszerű szövet egy vagy több díszítő láncpárral

csoportok a példaképpeni elrendezésnél az; (1) lánc négy-négy lánefon'alából és a (2) lánc négy-négy láncfonalából áll. Gyakorlatilag elkészített szövetnél a külön-5 böző láncok fonalai a hatástkeltő helyeken úgy tűnnek fel, mintha egymást fednék. A 2. ábrán a fonalakat jobb érthetőség kedvéért széthúzva ábrázoltuk, ami azonban a mintát az alkalmazott különít) böző láncjelzés folytán a berajzolt kötés ellenére mégis jól felismerhetővé teszi. A 2. ábra láncfonalai fölött a speciális nyüstbehúzáshoz szükséges vázlatot is feltüntettük. 15 Ha a szövet fonalait a nyüstökbe a kötési technika rendes szabályai szerint liúznók be és szőnők össze, akkor az alakzatok eltolása miatt a (c, d, c', d') paíroncsoportck mindegyikéhez és ugyau.20 így az (a), ill. (b) csoportokhoz két-két nyüst volna szükséges. Minthogy az 1. ábra szerinti patron az (A—A) középfonaltól jobbra szimmetrikus, tehát az alakzatok ismétlődnek, ennélfogva ott 25 ugyanazokat a nyüstöket használhatjuk. Ezen példaképpeni minta szövésére tehát 10—12 nyüstre volna szükség. A találmány szerinti eljárással készített, ilyen szín, ill. anyag útján díszített 30 mintához a szövet szélességi irányában egyformia szín-, ill. anyagváltozás \Tolytán lényegesen kisebbszámú nyüst szükséges. így pl. a (e) csoport alakzati sorrendje a láncirányban ugyanolyan, mint 35 a (c') csoporté, valamint a középtől jobbra szimmetrikusan csatlakozó alakzatoké. Csak például a, (e) és (c') csoportok színe különböző teljesen egyenlő vetülékszám mellett. Azonban a megfelelő csoport-40 alakzatoknak alakja semmiképpen nem változik. A (c, c') csoportok és az azokkal szimmetrikus, ill. megegyező csoportok számára tehát csak két nyüst (SÍ, S2) (2. 45 ábra felső része) szükséges. Ugyanezen (SÍ és S2) nyüstöket (az A—A középvonaltól balra és jobbra fekvő) (a) szegélycsoportoik számára is alkalmazzuk. Minthogy ezen (a) csoport fonalait csak 50 az (1) lánc képezi, ennélfogva azok, a többi hasonlóképpen behúzott csoportok számára az, alakzat hatáshoz szükséges kötésváltozás ellenére, olyan hosszcsíkot adnak, amely a szomszédos fonalaknak azo£5 nos színe, ill. azonos anyaga folytán, a minta közepén levő kevert lánccal szemben tisztább és erőteljesebb színt mutat, úgy, hogy a példa gyanánt említett mintánál, két szín használatánál a láncban. ezek mindegyike a mintában árnyalatot 6< kap. Ugyanilyen hatást érhetünk el különböző anyagok alkalmazása útján. Ugyanez áll a (d, d') ©sí (b, b') csoportokra, valamint az azokkal megegyező csoportokra. 6í A 2. ábra felső részében ábrázolt nyiistbehúzási vázlatnál az, első és második (Sl, S2) nyüst négy első szemébe az (1) lánc fonalait húzzuk be. A (b) csoport négy fonala az (S3, S4) nyüstre úgy van 7C felosztva, hogy mindegyikben a (2) láncnak két fonala van behúzva. A (c) csoportban levő (1) láncnak következő négy fonala az (Sl) nyüst be, az, ugyanezen csoport (2) láncának négy fonala az (S2) 75 nyüstbe van. behúzva. Minthogy a (c) Os (c') csoportok vetülékszám,ai mindenkor egyenlőek, a (c') csoportnál a (2) lánc fonalainak az (Sl) nyüstben és az (1) lánc fonalainak az (S2) nyüstben kell lenniök. 80 A (b, d, d'), ill. az azzal szimmetrikus fonalcsoportok számára az (S3) és (S4) nyüstökbe való ugyanolyan váltakozó behúzás érvényes. A 3. és 4. ábra hosszmetszetben a válta- 85 kozó vetüléksorozatot mutatja, amelynek segítségével a hatást elérhetjük. Avégből, hogy a (szövet ripszszerű képét elérjük, a jelzett módon keményebb növényi rostokból való vastag vetüléket vi- 90 szünk be. Avégből már most, hogy ugyanaz a lánc ismét fent megjelenjék, mindegyik (S) töltővetülék után ugyanazon mintázaton (effekten) bellii (s) fordulóvetüléiket kell bevinni, amely csekély 95 vastagsága folytán a ripszszerű szövetjelleget nem zavarja. Avégből már most, hogy az alakzatokat hatásváltozással (Effektwechsel) határoljuk, a fent leírt (S) fordulóvetül ék után 10c vékony (Wl) váltóvetüléket kell bevinni, amint a 4. ábrából látható, vagy pedig, ha a hatásváltozásnak egy (S) töltővetülék után kell következnie, akkor ugyanolyan vastag (W2) váltóvetüléket kell alkal- 105 mázni (3. ábra). Amennyiben szélesebb alakzat keskenyebbekre oszlik olyan módon, hogy az egyik rész ugyanolyan színben, ill. ugyanolyan anyagban folytatódik, míg a szomszédos rész a hatást vál- 110 toztatja, akkor ezen helyen a vékony fordulóvetüléket a töltővetülékkel együtt ugyanazon szádba kell helyezni, míg az a folytatólagos hatás számára a fent leírt módon köt. Ezt a kötési folyamatot a 3. 115 ábra a (C—C) metszetben a (W3) váltóvetülék útján úgy mutatja, hogy a hosszú metszetben a hatásváltozás látható, míg