108455. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szövött áruk (pl. ruhaneműek) fertőtlenítésére és antiszeptikus vegytisztítására
Megjelent 1934. évi február hó 15-én. __ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108455. SZÁM. — XXI/b. (XlV/e.) OSZTÁLY. Eljárás szövött áruk (pl. ruhaneműek fertőtlenítésére és antiszeptikus vegytisztítására. » Société „Le Pratique" s. a. r. 1. cég- Le Mans (Franciaország') mint a Legrué & Kauox cég Le AJans jogrntódja. A bejelentés napja 1933. évi január hó 17-ike. Franciaországi elsőbbsége 1932. évi január hó 27-ike. A különböző anyagú, például selyem-, gyapjú-, pamut-, lószőr- stb. szövött áruk fertőtlenítésére eddig használt eljárásoknál a használati tárgyakat, pl. ruhaneműe-5 ket, száraz vagy nedves hővel sterilizálták. Evégből a tárgyakat forró légkemencébe vagy 100° ot általában meghaladó hőmérsékletű vízgőzzel töltött kazánba helyezték, hogy a szövedékbe ágyazott kórokozó 0 csírákat elpusztítsák. Ez a szokásos eljárás bizonyos hátrányokkal jár. Először is nagy terjedelmű, nyomás alatt álló készülékeket kell alkalmazni, gőzfejlesztőkkel. A készülékek be-5 rendezése sok helyet igényel és költséges, ezenkívül a készülék a nagy méretei miatt nehezen alkalmazható egyes kisebb darabok fertőtlenítésére. Ismeretes továbbá, hogy a fertőtlenítéshez szükséges magas 10 hőmérséklet gyakran tönkreteszi a szövött áruk szálait és színüket is megváltoztatja. Az eljárás főhátránya az, hogy a fertőtlenített árnk a használatban gyorsan fertőződhetnek. 15 Kísérleteink folyamán olyan eljárást találtunk, mellyel mindezek a hátrányok kiküszöbölhetők. Ez az eljárás nem csak a szövött áruk fertőtlenítésére, hanem az egyszer fertőtlenített áruk antiszeptikussá i0 tételére is alkalmas, úgyhogy azokon sokkal nehezebben telepedhetnek meg a kórokozó, pl. a ruhákra rakódott nyálkacseppekbe zárt csírák, melyek a csírákat hordozó személytől erednek. Erről a kérdésről 15 már számos közlemény jelent meg mértékadó egészségügyi szakemberektől, melyek alapján általános az a felfogás, hogy a betegségeket gyakran a ruhák terjesztik. Eljárásunk szerint a szövött árut közönséges hőmérsékleten olyan illó folyadékba 40 merítjük, mely azt gyorsan átitatja. Ilyenek a szokásos oldószerek, pl. benzin, széntetraklorid, triklóretilén, tetraklóretán, asordine (stabilizált triklóretilén), stb. Ezekben a folyadékokban alkalmas fertőt- 45 lenítőszert oldunk, mely az illó oldószer teljes elpárolgása után a szövedékhez tapadva azon megmarad. Az oldószernek semlegesnek kell lennie, illetve semmiféle vegyi hatást sem szabad kifejtenie sem a 50 szövött árura, sem ennek festőanyagaira. Természetesen a fertőtlenítőszernek is olyannak kell lennie, hogy ez az oldószer elpárologtatása után se a szövött árut, se ennek festőanyagait ne támadja meg és ne 55 legyen se mérgező, se pedig kellemetlen szagú. Ilyen fertőtlenítőszerekként a szerves fertőtlenítő szerek egy része alkalmas, mint pl. a paraformaldehid, benzoesav, 60 szalicilsav, rezorcin, fenol- és naftolszármazékok. Számos kísérlet, melyeknél a szöveteket különböző kórokozó csírákkal fertőztük, mint pl. diftériacsírákkal, tifuszbacillusok- 65 kai, staphylococcusokkal, streptococcusokkal, pneumococcusokkal, tuberkulotikus köpetekkel, stb., azt bizonyította, hogy a szövött árut egy óra hosszat a fertőtlenítő oldatokba merítve a mikrobák elpusztul- 70 tak, amint ez kitűnt akkor, ha megfelelő próbákat csíratenyésztő folyadékokba helyeztünk. A bemerítési időt csökkenthetjük, ha a
