108452. lajstromszámú szabadalom • Kötés rácsozat vagy keretszerkezetekhez való rács vagy keretárbocokhoz

Megjelent 1934. évi február h

ó 15-én

. __ : AGYAR KIRÁLYI M^^m SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108452. SZÁM. — VlII/j. OSZTÁLY. Kötés rácsozat- vagy keretszerkezetekhez, különösen vascsövekből való rács- vagy keretárbocokhoz. Maniiesmaniiröhreii Werke cég' Düsseldorf. A bejelentés napja 1932. évi december hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1932. évi-január hó 2-ika. Rácsozat- és keretszerkezeteket a szállítás lehetővététele vagy megkönnyítése céljából gyakran többrészűre kell készíteni. Az egyes részeknek tartószerkezetté 5 való összeillesztése eddigelé ismert módon csavar-, szegecs- vagy hegesztési kötések révén történt. Ezen kötéseknek azonban különböző hátrányaik vannak. A normális csavarkötések — ha nem alakcsavarokat 10 alkalmazunk — nem biztosítják a szerkezeti elemek szükséges merev csatlakozását, kapcsolását, minthogy a legtöbbnyire nyírásra igénybe vett csavarorsók, a csavarorsó és a csavarlyuk közötti átmérő-15 különbség miatt, változó erőiránynál eltolódásokat szenvedhetnek. Szegecskötéseknél is számos esetben lazulás lehetséges, dacára annak, hogy e kötések az előbbieknél jobbak. Hegesztési kötések ugyan 20 kifogástalanok, azonban legtöbbnyire azon körülmény következtében, hogy az építkezés helyén nincsenek alkalmas berendezések, nem jöhetnék tekintetbe. A találmány szerinti kötés, a fentebbi 25 hátrányok kiküszöbölése mellett, biztosítja csövekből álló rácsozat- vagy keretszerkezetek rácsrúdjainak a merev csatlakozását és különösen igen előnyös acélcső-, rácsárbocok és keretárbocok kivitelezése szá-30 mára. Az új kötés segélyével a szerkezet igen könnyen szedhető szét egyes elemeire (pl. keretárbocoknál harántkeretre és szárcsövekre is), aminek előnye az építkezés helyére való igen könnyű szállítás és a 35 vasúti kocsik teljes kihasználhatósága. A szerkezeti elemek összekötése a találmány szerint alkalmas ékdarabok segélyével való összeegybeékeléssel történik, mely ékdarabok alakja különböző lehet. A rajz a találmány szerinti kötésnek több példaképem foganatosítási alakját mutatja. Az 1. ábra egy foganatosítási alak hosszmetszete, a 2. ábra pedig a keresztmetszete. Az 1. ábrán (a) pl. a keresztül végigmenő rácsozat- vagy keretövrúd, illetve az árbocszár, (b) pedig az oldalt elágazó rácsrudak vagy keret-harántrudak. Az (a) csőnek a (b) csövekkel való összekötése az (a) íocső és a (b) csövekkel szilárdan 50 összekötött csőalakú (c) hüvely közé beszorított vagy bevert (d) ékcső révén történik. A példánál feltételeztük, hogy a (c) hüvely a (b) csövet összehegesztett külön részt képez, lehetne azonban magán a (b) 55 csövön az (a) csövet körülvevő átfogórészt kiképezni, különösen azon esetekben, amelyekben az (a) csövei csak egy oldalrcidat vagy hasonlót kell összekötni. Öntött csöveknél megfelelő hüvelyt a csővel együtt lehetne önteni. Az ék beverése után kötést meglazulás ellen alkalmas módon, biztosítjuk, pl. (e) szemölcsöknek (Kirnereknek) a (d) ékcsövekbe és a (c) csőhüvelyekbe való beverése által (lásd 1. ábra) vagy (f) 65 csavarokkal (3. ábra) vagy szegecsekkel, sasszegekkel az ék- vagy hüvelycsöveknek az átkarimázásával, stb. A leírt foganatosítási példánál feltételeztük, hogy a csövet a (d) ék beverésénél 70 rögzítve tartjuk. Lehet azonban megfordítva a (d) ékcsövet rögzítve tartani és a (b) csövekkel összekötött (c) hüvelyt rászorítani, sajtolni vagy ráverni. Zárt (d) ékcső helyett egyold&lon felhasított csöve- /5 ket alkalmazhatunk vagy az ékdarabot többrészűre képezhetjük ki, pl. a 2. ábra