108449. lajstromszámú szabadalom • Örlő berendezés

ahol a (2) tengely áthatol rajtuk (12) tö­mítő ágyak vannak. Az (1) tartány belső felületén a (3) korongok egy része, vagy mindenegyes (3) korong számára (13) bor-5 dáliát helyezhetünk el, amelyek olyan szo­rosan fogják körül a korongokat, hogy a korongok kerületénél csak néhány milli­méter hézag marad. Továbbá a korongok között helytálló, esetleg furatokkal ellá­tó tott (14) válaszfalakat alkalmazhatunk, melyek a (2) tengelyig nyúlnak, vagy azt körülzárják és a tartány keresztmetszetét teljesen vagy részben kitöltik. Az anyag­nak a berendezésbe való beadagolására a 15 tartány egyik végénél (15) tölcsér van. A tartány másik végénél (16) válaszfal van, amely szitát képez és az őrlőtesteket, vala­mint a kellő mértékben, még meg nem. őrölt anyagot visszatartja. A szitafelüle-20 ten túl az (1) tartány fenekén (17) kiöntő nyílás van, amely a rajzon fel nem tün­tetett .alkalmas szállítóberendezés fölött torkol. A (16) válaszfal szita-nyílásainak a területe a rajzon nem látható alkalmas 25 berendezéssel növelhető vagy csökkent­hető, úgy hogy az anyagnak a tartányba.n való áramlása többé vagy kevésbbé aka­dályozható. A találmány szerinti berendezés míikö-30 désmódja a következő: A (2) tengelynek a ráerősített (3) koron­gokkal való együttes forgatásakor a ko­rongok a közelükben lévő őrlőtesteket ma­gukkal viszik, míg a (1.4) helytálló válasz-35 falak közelében lévő őrlőtestek visszatar­tatnak. A forgó korongok és helytálló fa­lak között az őrlőtestek úgyszólván őrlő felületeket alkotnak, melyek között a. be­rendezésben továbbított anyag megőrlődik. 40 A (33) helytálló bordáknak részben az a feladatuk, hogy az őrlőtesteknek a (3) korongok és az (1) tartány közé való be­szorulását megakadályozzák, részben az, hogy az anyagot a (3) korongok (4) nyílá-45 sain átkényszerítsék és így fokozottabb őrlő hatást létesítsenek, mintha az anyag a korongokon kívül a tartá;n5? fala mentén t ovábbí ttatn ék, Mint említettük, az (1) tartány acél-50 lemezekből készült, de készíthetjük bár­mely más alkalmas anyagból, pl. beton­ból is, mert a tartány kopása rendkívül kicsiny, minthogy az őrlőtesteknek gya­korlatilag helytálló rétege védi. Ezzel 55 szemben a (3) korongokat és a (14) válasz­falakat kopással szemben nagy mértékben ellenálló anyagból kell készíteni, hogy az őrlőtestek hatásának ellenálljanak. To­vábbá a (2) tengelyt kopás ellen hosszú agyakkal vagy tokokkal kell ellátni. A (14) osztófalakat el is hagyhatjuk, amikor is az őrlőtestek nem alkotják az előbb említett őrlőfelületeket, hanem a korongok (4) nyílásai viszik magukkal az őrlőtesteket, úgy hogy mozgásuk a csöves i malmok őrlőtesteinek mozgásához lesz hasonló. Hogv az őrlőtestek mozgását elősegítsük a korongok közé előnyösen kerületük kö­zelében emelő elemeket helyezhetünk. Ki- : álló csapok alkalmasak erre a célra. A (3) korongokat a (2) tengely helyett bármely más alkalmas eszköz tarthatja, pl. a korongok, csapok, rudak vagy hason­lók segélyével mereven összeköthetők, mely összekötő elemek előnyösen a koron­gok kerülete közelében lehetnek elren­dezve. A rajzon látható őrlőberendezésben min­den forgó (3) korongnak egyenlő az át- g mérője és a tartány félhenger-alakú. A korongok azonban különböző nagyságúak is lehetnek és a tartány is eltérő alakú lehet a rajzon feltüntetettől. A korongok átmérője, pl. a berendezés beboesátó végé- s tői kibocsátó végéig növekedhet, amikor is a tartány kúpos vagy lépcsőzetes alakú lesz, a, beboesátó végnél a legkisebb és a kibocsátó végnél a legnagyobb átmérővel. Ilyen berendezés mellett az anyagnak a 9 továbbítási sebessége a berendezés hosszá­ban növekedni fog. Ha ellenkezőleg kívána­tos, hogy az őrlendő anyag hosszabb ideig legyen a berendezésben akkor a tartányt kúposra vagy lépcsőzetesre készíthetjük 9 olymódon, hogy a legnagyobb korong, il­letve a tartány legnagyobb sugara annak beboesátó végénél legyen. Bármely megoldási alaknál a berende­zés továbbá helytálló vagy forgó válasz- l( falakkal készíthető, melyeken az anyag átmehet, de az őrlőtestek nem. A berende­zés így két vagy több egymástól elkülö­nített őrlőkamrára oszlik. Az egyes őrlő­kamrákat ekkor egymástól függetlenül l( különböző mértékben tölthetjük meg őrlő­testekkel a különböző őrlőkamrákban kü­lönböző alakú őrlőtesteket helyezhetünk el. Az említett különböző kamrák külön­böző hosszúságúak lehetnek a különböző 11 hatásoknak megfelelően, melyeket a kam­rák különböző őrlőtestei gyakorolnak az anyagra és vagy a kamrák kúpos vagy lépcsőzetes fenekűek lehetnek, melyeknek ferdeségi irányát és nagyságát az szabja 11

Next

/
Thumbnails
Contents