108439. lajstromszámú szabadalom • Gördülő asztal

ágyazva. A (6) lendítőkar (12) harántcsap.ján lévő (11) spirálrugó egyik végével a (8) tengelyre van függesztve, míg másik vége a (6) lendítőkar felső, belső falazatára 5 fekszik fel. A (11) rugó a (7) irányítószerveket rendes helyzetében a földre merőleges állapotban igyekszik tartani, mint ezt az 1. ábra kihúzott vonalai mutatják. A 3. és 4. ábrák a (3) kerék működését 10 mutatják az (0) akadály vételénél. A (3) kerék a jelölt nyílirányában való haladásánál az (0) akadályba ütközik és ezáltal visszamarad. A (3) kerék visszanyomódik, amikoris a 15 keletkező ütődést a (11) rugó felveszi és tompítja. A (6) lendítőkar a (7) irányítószerveket a (II) nyíl irányában való kilendülésre kényszeríti, míg az asztal eközben tovamozog és a rugó megfeszül. A (3) ke-20 rék az (0) akadályra csupán azután kerül, miután a (6) lendítőkar és az asztal bizonyos darabbal tovamozdultak, miáltal az asztal a (11) rugó tompító hatása folytán lökés nélkül emelkedik fel. 25 Terhelés nélkül és mozgás nélkül az asztal nem a (11) rugókon nyugszik és a rugók csupán a vízszintes irányú lökéseket tompítják. Amikor a (3) kerék az (0) akadályt el-30 hagyta, a részek a 3. ábrán szemléltetett helyzetet foglalják el. A (3) kerék leesik, amikoris a (11) rugó azt előre, az alacsonyabban fekvő síkra löki, mielőtt a kerékkel ellátott tárgy (asztal) a földet elérné. 35 Az asztalnak és a rajta lévő tárgyaknak, leeső súlya a (7) irányítószerveket az előre lendített lejtős helyzetből a függőleges kiindulási helyzetbe igyekszik visszaforgatni. Emellett a (11) rugók, amelyek a 40 leeső súlyt tompítva fogják fel, megfeszülnek. Az irányítószerveknek ebben a függőleges helyzetében az asztal nincsen már rugósan ágyazva addig, ameddig a kerekek sík földön mozognak tova. A keréknek 45 leírt működéséből láthatjuk, hogy akkor, amikor a (3) kerék valamilyen akadályról, mint ajtóküszöbről, szőnyegekről, kövekről lefut, a (11) rugó a (3) kereket előre löki, miáltal a különböző részek megfelelő 50 kölcsönös helyzetüket azonnal elfoglalják és az asztalnak vagy más, kerékkel felszerelt tárgynak haladási munkáját megkönnyítik. A leírt lengő kerekek tehát egyenetlen 55 alapokon való áthaladásnál az ismert görgőknél lényegesen jobban dolgoznak. A szemléltetett asztalnak a (13) lábakkal ellátott alváza és azokat összekötő (14, 15, 16, 17) támasztékai vannak. Ezen az alvázon a forgatható asztallap van elrendezve. 60 Az asztallap három (18, 19, 20) részből van, amelyek csuklókkal vannak egymással összekötve. A lap középső (19) része nagyságában a (16, 17) támasztékokkal alkotott keret nagyságának felel meg és a 65 közepén a váz (22) harántdarabján áthaladó (21) csappal van az állvánnyal forgatható módon összekötve. Ha a kiterített (18, 19, 20) lapot a (21) csap körüli forgatással oly helyzetbe hozzuk, amelyben a 70 középső (19) rész a (16, 17) kerettel fedésbe jön, a (18) és (20) részek, mint a 6. ábrán láthatjuk, lefelé billenthetek, miáltal az asztal hasznos felülete már csupán a (19) rész nagyságának felel meg. Ha az asztal- 75 felületet megnövelni kívánjuk, akkor a (18) és (20) részeket a (19) rósz síkjába billentjük fel és az asztallap forgatásával az 5. ábrán szemléltetett helyzetbe hozzuk. Ebben a helyzetben a (16, 17) keret az asz- 80 tallap mindhárom részét hatásosan támasztja alá, miáltal merev egész keletkezik. A súrlódás növelésére, illetve az asztallap forgó mozgásának megakasztására a 85 (16) és (17) támaszoknak az asztallap felé fordított keskeny oldalaira lágy borítást, mint posztót, nemezt vagy más efélét ragasztunk. Ily módon megakadályozzuk, hogy az asztallap hirtelen forgatásánál az 90 edények eltolódjanak, vagy a bennük levő folyadékok kiömöljenek. A borítás egyidejűleg a zajt (az edények csörömpölését), mely a tovahaladásnál keletkezhetne, tompítja és az alvázat és az asztallapot kölcsö- 95 nős megsérüléstől megvédi. A (13) támaszokban, (amelyek közül az 5. ábrán csupán egy párt szemléltettünk), a (24) tálca számára a (23) vezetékek vannak, amelyek oly célból, hogy további felületeket kap- 100 junk a leállítandó tárgyak számára, részben kihúzhatók. Egészen kihúzva ezek tálaló deszkák, amikoris úgy méretezzük azokat, hogy mindegyik az egy-egy oldalrész terítésére való tárgyakat befogad- 105 hatja. Ily módon a középső (19) rész négy személy számára terítendő asztalnál pl. rnár a konyhában két személy részére teljesen teríthető, miáltal az alkalmazási helyre tolt asztal már csak a felbillentett no oldalrészeknek a tálcán lévő, a terítésre készen előkészített terítékkel egészítendő ki a további két személy számára, oly célból, hogy nagy és teljesen megterített asztalt kapjunk. A tálcák kihúzhatósága és 115 oly elrendezése, hogy az asztalnak nyitott,