108426. lajstromszámú szabadalom • Berendezés légabroncs önműködő eltömésére

Megjelent 1934. évi február hó 15-én. __ MAGYAR KIRÁLYI ^^^

^

SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108426. SZÁM. — V/h. OSZTÁLY. » Berendezés légabroncs önműködő eltömésére. Fog-es Györgry mérnök Prág-a. Pótszabadalom a 106564. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1931. évi március hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi február hó 11-ike. ... . • j . Ez a találmány légabroncs önműködő eltömésére való berendezés és a 106,564. számú törzsszabadalombeli berendezésnek továbbfej lesztése. 5 Légabroncs önműködő eltömésére való berendezés sarlós keresztmetszetű betét alakjában, amely betét a tömlő és a köpeny közé illesztendő, már ismeretes. A találmány értelmében a törzisszabada-10 lombeli berendezésnek szintén ilyen alakot adunk. Mivel pedig a légabroncsba hatoló idegen test nagyobbrészt ugyanazon az úton (csak ellentétes irányban) távolíttatik ismét el, a sarlós szelvényű gyűrűs rugalmas 15 hüvely eltérő adhézió-képességű kétféle masszából álló két réteggel töltendő, emellett a tömlő felé eső réteg masszája nagyobb adhéziójú, mint aminővel a köpeny felé néző massza fémmel vagy az idegen 20 testek más anyagával szemben rendelkezik. Mindkét masszának nagyobb az adhézióképessége idegen testekkel, mint hüvelyükkel szemben. Képlékenységük és szakító szilárdságuk a törzsszábadalom szerinti 25 feltételeknek kell, hogy megfeleljen. Ha szeg vagy más idegen test hatol a köpenyen, betéten és tömlőn át, akkor útjában rátapadnak a köpenyhez közelebb eső massza részei, amelyeket a második 80 masszán való áthaladás alatt utóbbi részben megfog. Ha azután a benyomult szeget ellentétes irányban kihúzzuk, akkor a rajta tapadó masszarészeket a második massza visszatartja, miáltal e részek a nyOást a 85 belső oldalról elzárják. A szegnek az a darabja, amely csupán a köpeny felé eső első masszával érintkezett, úgyszintén a szegnek az a darabja is, amely a kihúzás alatt az első masszával ismét érintkezésbe jutott, ennek a masszának részecskéit húz- 40 zák magukkal a hüvelyből, amely részecskék a húzó feszültség növekedtével végül is lecsúsznak a szegről és a hüvelynek a köpeny felé néző oldalán is dugaszszerű zárást létesítenék. Ha pedig az első 45 rétegnek már a szeg által, magával vitt valamennyi részecskéjét megfogta volna a második reteg, akkor az idegen test a tömlő felé haladtában a második rétegből vihet magával részecskéket, amelyek a 50 visszavonuláskor a tömlő felé eső oldalon létesítik a dugaszképződést. Célszerűen arról is gondoskodhatunk, hogy a tömő anyagnak a hüvellyel szemben nagyobb legyen az adhéziója, mint a köpeny 55 anyagával szemben pl. úgy, hogy a hüvelyt vulkanizált gumiból készítjük, a vulkanizálás mértékét pedig megfelelően szabjuk meg. Ezáltal elérjük, hogy a köpeny és betét még ismételt sérülés esetén sem ra- 60 gadnak (a masszadugasz révén) össze és az ily ragadások az abroncs cseréjét nem nehezítik, még kevésbbé teszik lehetetlenné. Megfelelő okból a betétet a tömlővel célszerűen vékony gumiréteggel kötjük össze, 65 aminek nagyobb az adhéziója a betét hüvelyével, mint a tömlővel szemben, mert így adva van annak a lehetősége, hogy a két testet egymástól elkülönítsük, mikor a tömlő használhatatlanná válása esetén a 70 betétet újra alkalmazni akarjuk. A gumirétegnek használat előtti kiszáradása előnyösen úgy hárítható el, hogy sellakvédőrétegű gumizott anyaggal fedjük be, amely könnyen lehúzható. 75 Minthogy a betét a levegő kilépését csak akkor akadályozhatja meg, ha a tömlővel bensőleg egyesítjük, vagyis méreteik ponto-