108425. lajstromszámú szabadalom • Óra

Megjelent 1934. évi február hó 133-é n. __ « HA6TAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108425. SZÁM. — VII/C. OSZTÁLY. Óra. Frank Gábor okL gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1932. évi junius hó 25-ike. Ismeretes, hogy az elektromos órák, kü­lön vezetékrendszer útján, egy-egy köz­ponti precíziós órához csatlakoznak. Ezen vezeték útján érkezik az órákat hajtó elek-5 tromos áram és a központi óra látja el a szabályozást. A találmány ama felisme­résből indul ki, hogy a városi vagy egyéb váltóáramú hálózatok periódusszáma agya­korlatban annyira egyenletessé van szabá-10 lyozva, hogy ezen hálózatok periódusaival teljesen kielégítő pontossággal mérhetünk időt, anélkül, hogy ehhez külön hálózatra, vagy a meglevő periodusszabályozáson kí­vül valami külön precíziós órára volna 15 szükségünk. Képzelhető volna, hogy a váltó­árammal periódusonként váltakozó erőművi mozgást létesítünk és evvel hatjuk az óra mutatóit. A váltóáramú hálózatok periódus­számával rezgetett ingák vagy egyéb hajtó-20 szerkezetek azonban igien bonyolult, hor­gonykerekes vagy egyéb gátlóművekre szo­rítkoznának, amiknek szerkezete, a szokásos nagy frekvenciák mellett, szierfölött ké­nyes és megbízhatatlan, mimellett a háló-25 zati periódusszámok esetleges pillanatnyi ingadozásai közvetlenül átszármaznának az óraműre. Evvel szemben a találtalány jel­legzetessége, hogy az óra mutatóit vala­mely váltóáramú hálózatnak egyenletessé 80 szabályozott periódusszámához szinkroni­zált elektromotor hajítja. Az ilyen szinkron­motor szerkezete rendkívül egyszerű és üzembiztos és a legolcsóbb tömeggyártásra is alkalmas. A rotor egyrészt tömegével bi-85 zonyos lendítőerőt képvisel, amely a háló­zati periódusszámok apróbb késéseit, sőt az átkapcsolásokkal járó pillanatnyi kiha­gyásokat ís önműködőlég kiegyenlíti, más­részt pedig légellenállásával egyúttal bizo-40 nyos fékező erot is képvisel, amely vi­szont az esetleges apróbb sietéseket egyen­líti ki önműködőlég. Az ebbéli önműködő szabályozás éppen az órák szempontjából igen fontos. A szinkronmotor folytonos áttevéssel hajt- 45 hatja az óra mutatóit, úgy hogy a válta­kozó mozgással járó lökéseket és egyéb kellemetlenségeket mellőzhetjük. Ha a szinkronmotor és az óra mutatói közé kény­szerkapcsolatos áttevést iktatunk, akkor a 50 szinkronmotor pontossága a maga teljes­ségében átszármazik az óra mutatóira. Egyetlen szinkronmotorral ugyan több órát is hajthatunk, azonban a legegysze­rűbb és a helyi viszonyoktól legfüggetle- 55 nebb megoldást akkor kapjuk, ha min­den órát egy-egy külön szinkronmotorral építünk egybe. A rajzok az új óra kiviteli példáit váz­latosan tüntetik fel. Az 60 1. ábra a tulajdonképpeni óramű per­spektivikus nézete. A 2. ábra a szinkronmotor kerekének füg­gélyes metszete. A 3—5. ábra különböző motorindítók kap- 65 csolási sémái. A 6. ábra az óraművel kapcsolatos jelzőmű vázlata, ahol az óramű keresztmetszetben! mutatkozik. Az 1. ábra szerint az óramű (1) állvány- 70 zatára fixen erősítjük a szinkronmotor ar­matúrájának két, egymással szembeeső (2) és (3) pólusát. A pólusok (4, 5) tekercs­meneteit úgy méretezzük, hogy a szinkron­motor áramfogyasztása a lehető legeseké- 75 lyebb legyen, csak éppen hogy elhajtsa az órát. A (2) és (3) pólusok között forog a (6) ú. n. mágneskerék, amelynek (7) ten­gelyét (8, 9) csaptűkkel ágyazzuk az (1) állványzatba. A (6) mágneskerék forgását 80

Next

/
Thumbnails
Contents