108422. lajstromszámú szabadalom • Eljárás adenozinfoszforsav előállítására

Megjelent 1934. évi február hó 133-én . __ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108422. SZÁM. — IVh/2. OSZTÁLY. Eljárás adenozinfoszforsav előállítására. I. G. Farbenindustrie A. G. cég- Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1932. évi február hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi február hó 23-ika. Embden és Schmidt-nek a Zeitschrift für physiologisclie Chemie című folyó­iratban (181, 1929, 130) megjelent közle­ményéből ismertté vált, hogy a nevezett 5 szerzők által felfedezett adenozinfoszfor­sav (izomadenilsav) az élesztőből való le­hasítássa] előállított, már régebben ismert adenozinfoszforsavtól (élesztőadenilsavtól) különbözik. 1Q Mi azt találtuk, hogy az élesztőből szár­mazó adenilpirofoszforsavat közönséges vagy kevéssé fokozott hőmérsékleten, te­hát körülbelül 10—50 C°-on hidrolizáljuk és a kapott nyers kivonatokat ballaszt-15 anyagokat leválasztó anyagokkal, illetve kicsapószerekkel kezeljük, akkor olyan adenozinfoszforsavhoz jutunk, mely az élesztőadenilsavtól különböző ós az izom­adenilsavval azonos. 20 Kiindulási anyagként a Lohmann által (Naturwissenschaften 1928, 298) leírt, élesztőből kapott adenilpirofoszforsavat használhatjuk. Alkalmazhatunk adenil­pirofoszforsavat tartalmazó készítménye-25 ket is, melyeknek előállításánál úgy já­runk el, hogy élesztőből alacsony hőmér­sékleten kapott plazmolizátumokat vízzel kezelünk, a feloldatlan részeket eltávolít­juk, az oldatot abszorbeáló szerekkel kezel-30 jük és az abszorbeátok eltávolítása után megmaradó oldatot szerves oldószerekkel kicsapjuk. Ugyanígy felhasználhatjuk az élesztőből kapott, a szóbanforgó savat tar­talmazó nyers kivonatokat is. E célra az 35 élesztőt ismert módon a plazmolizis bekö­vetkezte előtt vagy után pl. triklórecetsa v­val kivonatoljuk. Az így kapott, az adenil­pirofoszforsavat tartalmazó nyers kivona­tot a találmány szerinti eljárással dolgoz­zuk fel. 40 Az eljárást következőkép foganatosít­juk: Az adenilpirofoszforsavat vagy az e savat tartalmazó készítményeket, illetőleg nyers kivonatokat vízben feloldjuk és az oldatot hidrolizálóan ható szereknek, pl. 45 báriumhidroxidnak vagy nátronlúgnak hozzáadásával, vagy esetleg ásványi sa­vakkal, de előnyösen lúgos közegben hid­rolizáljuk. Minthogy az adenilsav tudva­levőleg további hasadásra hajlamos, amit 50 úgy veszünk tekintetbe, hogy a reakció­feltételek megválasztásával gondoskodunk arról, hogy a reakció ne legyen túlságosan heves lefolyású, a hőmérsékleti feltétele­ket is úgy választjuk meg, hogy a hidroli- 55 zis közönséges vagy kevéssé fokozott hő­mérsékleten, tehát előnyösen kb. 10 és 50 C° között menjen végbe. A hidrolízist azonban a forrásban levő vízfürdőn is vé­gezhetjük. A hidrolízis megtörténte után 60 az oldatot a belőle kiválasztott részektől elkülönítjük és a szűrletből az adenozin­foszíorsavat kicsapó szer hozzáadása és az adenozinfoszforsavnak a kicsapószertől való elválasztása ritján elkülönítjük vagy eö a ballasztanyagok elválasztásával meg­tisztítjuk. Az ily módon kapott adenozinfoszfor­savat a cirkulációterápiában alkalmaz­hatjuk. 70 Példák: 1. Adenilpirofoszforsavat vízben felol­dunk, annyi báriumoxidot adunk hozzá, hogy fenolftaleinnal lúgos reakciót mutasson és az egészet termosztátban éjje- 75

Next

/
Thumbnails
Contents