108418. lajstromszámú szabadalom • Szívó-szélüst
Megjelent 1984. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI (M^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108418. SZÁM. — XXI/c. OSZTÁLY. Szívó-szélüst. Siemen Ottó és Hinsch Johanues gyárosok Itzehoe. A bejelentés napja 1932. évi március hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1932. évi február hó 1-je. Kisebb pergetyűs szivattyúkat és rekeszes kerékszivattyúkat, melyek segédfolyadékkal dolgoznak, leginkább nyitott lapátkerekekkel gyártják, melyek vasból való 5 tokban tömítve futnak. A kerekek gyorsan megrozsdásodnak, még akkor is, ha azok nem rozsdásodó anyagból, pl. vörösrézből készülnek, mert a szivattyú megállításánál mindig víz elvész úgy, hogy a kerekek 10 egészben vagy részben vízben nincsenek, miáltal a vasfalákon keményre rozsdásodnák. Azonkívül megszívott piszokrészek a kerekeknek be csípését idézik elő, úgy hogy 15 mindkét esetben, azaz rozsdásodás vagy bepiszkítás esetén a hajtó elektromotor túl lesz terhelve vagy teljesen szétrombolva. Jelen bejelentés szerint szívó szélüst élrendezése által érjük el, hogy a szivattyú 20 leállítása után a szélüst felső részéből a víz a szivattyúházat megint annyira tölti meg, hogy a kerekeket minden oldalról víz veszi körül és pedig azon esetben is, ha a csővezetékben visszacsapószelep nincsen. 95 Alkalmas elrendezés által azonkívül a szélüst alsó részét piszokfogónak használhatjuk. Mellékelt rajz a találmány kiviteli alakját tűnteti fel. Az 30 1. ábra az (a) szél üst metszete, melyben a (b) szivattyú van beépítve. A 2. ábra szerint a szélüst a szivattyú fölött van, azonban a szivattyú mellett is lehet. A 3. ábra segédrajz, mely esőhurkol tűntet 35 fel és a víznek helyzetét mutatja, midőn a szivattyú le van állítva és a víz a kútba lölyik vissza. A tetszés szerinti számú lépcsővel felszerelt szivattyú 1. rajz szerint kétléptO esős (1. és 2. ábra). Az első vagyis a legalsó lépcsőben a (c) szívónyílás van, melyen keresztül a szivattyúzandó anyag, pl. víz vagy levegő megszívatik. Ez a nyílás (d) cső révén az (a) szélüst felső részével van összekötve. A megszívott anyag az utolsó, 45 azaz a legfelső (e) nyílásán keresztül az (f) nyomócsőbe, míg a (g) szívócsövön keresztül az anyag az (a) szélüstben vezettetik. Ha a (b) szivattyút leállítjuk, akkor a 50 víz a szivattyún és a szélüstön keresztül a kútba visszazuhan, mi mellett elsősorban víz és később levegő a (c) szívónyíláson keresztül vagy közvetlenül vagy (d) csövön keresztül folyik a szélüstbe és a (g) szívó- 55 cső által megszívatik. Emellett a szélüst töltve marad vízzel, azonban az (f) nyomócsőből visszaáramló levegő az egész vizet a (b, d) szivattyúból kiszorítja és azon állapot következik be, mely a 3. ábrán lát- 60 ható. Ennél az ábránál (F) megfelel az (f) nyomócsőnek (1. és 2. ábra), (B) a (b) szivattyúnak, (A) az (a) szélüstnek és (G) a (g) szívócsőnek, mely a vízszín alatt a (H) kútba torkol úgy, hogy az (A)-ban 65 lévő vízoszlopot a (G) alsó részében lévő vízoszlop egyensúlyban tartja. Ennek megfelelően az (a) szélüstben levő víz egyensúlyban van tartva és nem áramolhat vissza a (b, B) szivattyúba a (c) 70 szivattyúnyíláson, illetve a (d) cső (i) vagy (k) nyílásain keresztül, ha arról nem gondoskodunk, hogy a légnyomSs a vízoszlop mindkét oldalán (a, A)-ban kiegyenlítessék. Ezt olvkép érjük el, hogy az (1, L) 75 összekötőcsövet az (a, A) szívó szélüst és a (b, B) szivattyú közé oly helyre iktatjuk, mely a legmagasabban fekvő kerék fölött van és melyen keresztül a légköri levegő a (b. B) szivattyú nyomóoldalától1 a 80
