108410. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gabonaféléknek és egyéb növényeknek kezelésére és mélyebbre ültetésére
Megjelent 1934. évi február hó i 5-éii . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108410. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés gabonaféléknek és egyéb növényeknek kezelésére és mélyebbre ültetésére. Dr. Schröder-Stranz Friedrich mezőgazda Berlin-Steglitz. A bejelentés napja 1932. évi november hó 12-ike. Gabonafélék vetésénél az egyes magvakat többé-kevésbbé mélyen visszük a talaji felszíne alá. Ez az eljárás azonhan annyiban hátrányos, hogy a csírázó növénynek elő-5 ször aránylag vastag földrétegen kell magát keresztüldolgoznia, miközben a vetőmagban rejlő energiának tetemes részét elhasználja. Csak miután a növény a föld felszínét elérte, keletkezik bizonyos mélysóg-10 ben az ú. n. szárképzőcsomó, mely maga gyökeret, ú. n. adventív-gyökeret ereszt, amely a növényhez táplálékot vezet a föld tartalmából. Mielőtt e csomók képződnének, a növény a vetőmagon képződő em-15 brionális gyökereken át táplálkozik, amely gyökerek azonban nagyon gyengék. A vetőmag és a szárképzőcsomó közti összeköttetést az ú. n. győkérnyakacska alkotja, egy nagyon vékony csatorna, amely a növény-20 nedveket csak nagyon kis mértékben engedi felszállni és pedig annál kisebb mértékben, minél mélyebben fekszik a vetőmag a felszín alatt. Ezek a hátrányok azonban nem küsző-25 bölhetők ki olymódon, hogy a vetőmagvakat egyszerűen a földre szórjuk, mert hiszen a belőlük keletkező növények oly időben, amidőn nedvességre vaji szükségük, a forró napsugaraknak volnának ki-30 téve, tehát egyáltalában nem csíráznának. A találmány oly eljárásra vonatkozik, amely a mélyen a földbe ültetett magvakkal dolgozó, ismert sorvetőeljárás hátrányait meg akarja szüntetni, anélkül, hogy ez el-4$5 járásnak, a vetőmagvaknak közvetlenül a föld felszínére való szórásánál mutatkozó hátrányai volnának. Az eljárás abban áll, hogy a közvetlenül a szántóföldre szórt magvakat, közvetlenül vetés után, földből, tőzegből, humuszból vagy más efféléből álló 40 laza réteggel beszórjuk és hogy ezt a réteget akkor távolítjuk el, ha a magvak már kicsiráztak. Ez a laza réteg védi a vetőmagvakat a napsugarak ellen és nem engedi a földből felemelkedő nedvességet el- 45 távozni, minthogy a hajszálcsövesség nem szakad meg, úgyhogy szárazság esetén is elegendő nedvesség á'l rendelkezésre a csírázáshoz. A laza réteg üregeiben nedves, meleg légkör keletkezik, amely különösen 50 alkalmas a fejlődés elősegítésére. Végül is kitűnő kikészített föld képződik a laza réteg alatt. A laza réteget akkor távolítjuk el, ha a növények annyira fejlődtek, hogy szükségük van a napsugarakra. Azonban 55 a növények közt célszerűen meghagyunk egy vékony morzsalék réteget oly célból, hogy árnyékot állítsunk elő és nedvességet húzzunk ki a földből. Minthogy a vetőmagvak közvetlenül a bO felszínen fekszenek, tehát a szárképzőcsomó közvetlenül a mag felett keletkezik, a magot a csomóval összekötő vékony győkérnyakacska egész rövid lesz vagy teljesen elmarad. Az embrionális gyökerekkel a 65 földtől elvont nedvek tehát közvetlenül a növény felső részébe Jutnak. A növénynek a találmány szerinti kezelése a képződő levelek külső alakját is lényegesen befolyásolja. Minthogy a szár- 70 képzőcsomó közvetlenül a felületen fekszik, a levelek nem állnak, úgy mint eddig szoktak, lényegében függélyesen, hanem oldalirányban terjeszkednek, úgyhogy a napsugarak közvetlenül a levetek felületére 75 esnek és a talajból kilépő szénsav a levelek alsó oldalán levő hasadékokba hatol, tehát nem áramlik el mellettük. Azért,
