108358. lajstromszámú szabadalom • Eljárás végnélküli mélynyomtató-formák készítésére

Megjelent 1934. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI RTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108358. SZÁM. — IX/e. OSZTÁLY. Eljárás végnélküli mélynyomtató-formák készítésére. Rotophot A.-G. fiir graphisehe Industrie Berlin. fl. bejelentés napja 1930. évi augusztus hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi október hó 18 ika. Az eddigelé ismeretes eljárás, melynél a végnélküli maratott mélynyomtatóformák készítése a jnaratóborításnak egyetlen munkamenetben való átvitelével tőrtént, 5 melyet a maratás követett, alátétjükről könnyen leválasztható pigmens-rétegek alkalmazásához volt kötve. A találmány szerinti eljárásnál ezzel szemben nem forog fenn alátétjükről le-0 választható pigmens-rétegek alkalmazásának szüksége; a találmány szerinti eljárás előnye tehát, hogy a szokásos pigmenspapirosok felhasználhatók. A találmányt foganatosítási példa nyo-5 mán ismertetjük. A pigmensívet, mely a vörösrézhenger kerületénél nagyobbra választandó, oly illesztési jegyekkel látjuk el, amelyek az ív közepét jelzik a mélynyomtatóformának 0 kerülete és szélessége irányában. Az ily jegyekkel ellátott ívet pontosan félrakjuk a megfelelő illesztőjegyekkel ellátott másolatmintára és másolatot készítünk. Ezután a közepet jelző jegyből kiindulva, a pigmens'5 íven kijelöljük a mélynyomtatóformának pontos kerületét, a másolat felesleges csíkját az egyik oldalon eltávolítjuk, míg az ellenkező oldalon a rétegbe éles késsel bevágunk anélkül, hogy a vágás a réteghor-0 dozóra is kiterjedne. Ily módon oly csíkot kapunk, mely az ívvel csupán a réteghordozó útján függ össze. Az e csíkon maradt pigmens-réteget a mélvnyomtatóformához való tapasztásra alkalmatlanná tcsz-5 szúk, pl. papirossal való átragasztás vagy Iákkal való bevonás xitján. A réteg átvágásával és lefedésével ily módon kapott csíkot behúzó szegélynek nevezhetjük, mert arra való, hogy a pigmensívet pontosan 40 illeszkedően vezethessük be a szokásos átvivő berendezésbe, illetve annak vörösréz mélynyomóformájára. Mihelyt a pigmensív, melyet vízgőzzel való benedvesítés folytán ragadóssá, í 11. tapadóssá tettünk, az 45 átvivő szerkezet forgása folyamán pontosan illeszkedve behúzatott, a pigmens-réteg a vörösrézhengerhez tapad; ékkor a behúzó szegélyre már nem lévén szükség, levágjuk. A pigmensív ellentétes oldalainak szegé- 50 lyei egymáshoz csatlakozva, a végnélküli mélynyomóformát alkotják. A találmány továbbá azt a megismerést értékesíti, hogy nem vagyunk kötve a behúzó szegélynek magán a pigmensíven való 55 létesítéséhez. így pl. a kellő nagyságban kiszabott másolatra a behúzó szegélyt úgy ragaszthatjuk a másolat egyik oldalára, hogy a szegély leválasztható maradjon. Hogy a behúzó szegély könnyen leválaszt- 60 ható legyen, pl. előre perforálhatjuk. Az ily módon előállított átvitel előhívásánál az átvitel végein a szegélyek esetleg álámosatnak, minek folytán a szegélyrészek, a henger többi részéhez képest, sza- 65 bálytalanul gyorsan előhivatnak. Az alárnosás ezen nem kívánatos hatásának kiküszöbölésére, az átvitel érintkező végeit, a találmány szerint, az előhívás megkezdése előtt, az előhívó folyadékként hasz- 70 nált forró víz behatásával szemben, vízálló bevonattal, pl. lakk- vagy kaucsukbevonattal védjük. A forró előhívóvíznek kellő behatása után, a védő réteget oldószerrel eltávolítjuk és a másolat előhívását be- 75 fejezzük. Ezután a szokásos módon végzett maratás következik.