108351. lajstromszámú szabadalom • Normális vasúti járműkapcsoló vonóhorgán felfüggesztendő kisegítő kapcsoló

Megjelent 1934. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108351. SZÁM. — Y/b. OSZTÁLY. Normális vasúti járműkapcsoló vonóhorgán felfüggesztendő kisegítő kapcsoló. Knorr-Bremse A.-G. cég Berlin-Lichtenberg'. fi bejelentés napja 1932. évi augusztus hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi szeptember hó 30-ika. Hogy az, Európában aránylag csekély kivétellel' még általánosan használatos vonóhorgos kapcsolókról az önműködő középütközős karomkapcsolókra való átmenet ideje alatt, az ez utóbbi kapcsolóval már felszerelt járműveket a vonóhorgos kapcsolós járművekkel össze lehessen kapcsolni, különböző szerkezetű kisegítő kapcsolókat javasoltak. Ezek aránylag gyorsan szerelhetők fel a járműre, úgy, hogy a vonóhorogra függesztik őket. A kisegítő kapcsolók kapcsolófeje olyan, mint a középütközős kapcsolóké. A kapcsolóknak a nyomóerőket fel nem vevő vonóhoroghoz képest eltolhatóknak kell lenniök, még pedig a két jármű ütközőrugói legnagyobb összenyomhatóságának mértékével. Ez utóbbi feltétel azért teljesítendő, hogy a kisegítő kapcsolóval felszerelt járművet, szükség esetén, a végleges középütközős kapcsolóval felszerelt járművel összekapcsolhassuk, melynek középütközős kacsolója 50 t-ás rugó befolyása alatt áll. Az említett feltételt nehéz teljesíteni. Egy jelzett fajtájú, ismert kisegítő kapcsolónál ez pl. úgy történt, hogy a kapcsolót két egymáshoz képest hosszirányban eltolható részből készítették, melyek közül a közvetlenül a vonóhorgon elrendezett rész e horoghoz képest, a kapcsolófejet vivő rész pedig az elsőnek említett részhez képest eltolható. E kivitel és ama körülmény folytán, hogy az egymáshoz képest eltolható részek vízszintes helyzetét biztosító eszközökre van szükség, a kapcsoló többrészű és így drágább és érzékenyebb, semmint az segédszerkezetnél kívánatos. Az ismert kisegítő kapcsoló további hátránya az, hogy nem rögzíthető a jármű hossztengelyétől eltérő rézsútos helyzetben; ez megnehezíti a kapcsoló záródásának létesülését görbületekben. A találmány szerinti kisegítő kapcsoló az ismert kapcsolóval szemben egyszerű- 45 ségével tűnik ki, mely abból adódik ki, hogy csupán a kapcsolófejet vivő rész tolható el a vonóhoroghoz képest, az ütközőrugó összenyomhatóságának mértékével. A kapcsolófej vízszintes helyzeté- 50 nek beállítására való eszközök, a kisegítő kapcsoló szerkezeti kiképzése folytán, rendkívül egyszerűek. Emellett a találmány szerinti kisegítő kapcsolónak oly állítászerkezete van, melynek segélyével 55 pályagörbületekben szaladó jármű kapcsolófeje a jármű hosszközép-tengelyéből kibillenthető és új helyzetében rögzíthető. A rajz a találmány szerinti kapcsoló kiviteli példáját szemléltei. Az 60 1. ábra a kapcsoló felülnézete. A 2. ábra oldalnézet. A 3. ábra metszet a 2. ábra A—B vonala szerint. Az (a) kapcsolófejnek (1. ábra) két 65 szárnyszerű, villát alkotó (b) és (c) nyúlványa van (2. ábra), amelyeknek mindegyikébe egy-egy (d) hosszhorony van bevágva (1. ábra). A nyúlványok merőlegesen fekszenek egymás fölött. Az (f) vonó- 70 horgot szekrényalakú (g) rész zárja körül, melynek oldalfalait a (h) és (i) orsók törik át. A (h) orsó a vonóhorog szájában, az (i) orsó szokásos szemölcsében f ekszik. A szekrényalakú (g) részből fent és lent egy-egy 75 (e) csap nyúlik ki, mely csapok a kapcsolófej (b) és (c) nyúlványainak (d) hosszhornyain hatolnak át. A (b) és (c) nyúlványok eme elrendezése és az (e) csapok biztosítják azí (a) kapcsolófejet vivő 80