108338. lajstromszámú szabadalom • Alapanyag kárpitos munkákhoz és eljárás azoknak előállítására az alapanyag felhasználásával

Megjelent 1934. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108338. SZÁM. — VIIT/f. OSZTÁLY. Alapanyag kárpitos munkákhoz és eljárás azoknak előállítására az alapanyag felhasználásával. Steiner Arno oki. mérnök Probstdeu. A bejelentés napja 1932. évi december hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1932. évi július hó 2-ika. A találmány alapanyag kápitosmunkákhoz és eljárás azoknak előállítására az alapanyag felhasználásával. Oly alapanyagok ismeretesek, melyek himző-5 anyaggal részbeni vagy teljes behimzése által tarka felületek keletkeznek. Hátrányuk azonban, hogy a himzőfonal megerősítésére az alapanyag lánc- vagy vetiilékfonalainak csoportjait fel kell hasz-0 nálni, miáltal az értékes anyagnak nagy mennyisége céltalanul a hátoldalon fekszik. Emiatt a hátoldali hurkokat megsérülés ellen burkolattal meg kell védeni. Az alapanyag legtakarékosabban előállít-5 ható, ha lehetséges volna lehetőleg vékony fonalakat, egyiket a másik mellett kinyújtva, az alapanyag felületére erősíteni. Ezt az ideált megközelíti a gyékény-0 szövés, melynél a nemesebb vetülékanyagot erősebb láncfonalak vászonkötésébe kötik. Ennél teljesen laposan fekszik a vetülékfonal, de szükséges, hogy alapanyag hiányában bizonyos fonalvastag-5 sága legyen, ami azonban anyagpazarlást jelent.' Gyékények kézimunkaszerű előállítása azonkívül lánctartót és szádképzőkészüléket igényel és ezek a szövetdarab nagyságát határolják. 0 A találmány célja gyékényszövetnek gyors kézi előállítása vékony himzőanyagból különleges eszközök igénybevétele nélkül, tetszésszerinti hosszú alapanyagon. 5 A rajz 1. és 2. ábrája az alapanyag kiviteli példáját tünteti fel elölnézetben és hátnézetben. Az alapanyag az (a) alátétanyagiból áll, melyen külön (b) láncfonalak külön (c) vetülékfonalak által szabályos egymástóli távolságokban vannak lekötve, úgy, hogy a külön (b) láncfonalak (d) hurkot képeznek, melyek kőművesmunka módjára egymáshoz képest el vannak tolva. E hurkokban vetülékirányban (e) cérnák 45 vannak beágyazva, melyek a szövet egyik szélén (f) hurkok ós másik szélén pedig két szabad (g) vég alakjában nyúlnak ki. Az (e) cérnák helyett, takarékosság szempontjából, egyes fonalak is be- 50 ágyazhatok. Utóbbi esetben a beágyazott egyes fonalak láncirányban is fektethetők, míg a hurkok a vétülékfonalak által képeztetnek. Ha az (f) hurokra, vagy az egyes fonalra (h) himzőfonalat erősítünk 55 és az (e) cérnát, vagy az egyes fonalakat szabad (g) végüknél fogva a hurkokból kihúzzuk, akkor a (h) himzőfonal, mint ez (i)-nél látható, be lesz húzva és a hurkok alatt laposan fekszik a szövet egész go szélességében. Ily módon egyik hurkot a másik után himzőfonalak helyettesítik és ezek összességükben az alapanyag mellső oldalán vékony, összefüggő (k) réteget alkotnak, melyeket a beszövött hurkok az 65 alapanyaggal tartósan kötik össze. Emellett az alapanyag hátoldala változatlanul simán megmarad. A hurkot képező külön (b) láncfonalak különös erős anyagúak lehetnek, melyek a himzőanyagot 70 kopás ellen abban az esetben is védik, ha a szövetet futónak vagy szőnyegnek használják. Az eddigi eljárásokkal szemben a találmány szerinti eljárás lényeges előnye 75 a jelentékeny időmegtakarítás.