108332. lajstromszámú szabadalom • Rugózó vonó- és ütközőberendezés járművekhez

— 3 — valamelyik kocsinak az előtte levőre való ráíutásánál, nyomóigényibevételt szenved, akkor a (C) rugók nagyobb mértékben nyomatnak össze, mint az (E) rugó, 5 amelynek jelentékenyen nagyobb rugó­ellenállása van, mint a (C) rugóknak. Az (E) rugó összenyomásánál az. (a4) ütközők egymáshoz közelednek és a (G) emelők segélyével a (g2) görgőt a (H) emelő (hl) 10 felülete felé mozgatják. E mozgásnak azonban egyelőre nincs befolyása a (K) emelőre. Csak akkor, ha áz (A) rudak (a5) feje egymáshoz ütközik, lengeti el a (g'2) görgő a (H) emelőt olyan állásba, amely-15 ben az emelő (h2) orra a (K) emelőt sza­baddá teszi. A (P) rugó ekkor a (K) eme­lőt elforgatja és a vele összekötött, a ko­csi számára való gyorsféfcszelepet meg­nyitja úgy, hogy a kocsi f ékeztetik, mi-20 előtt fékje a föfékvezetékből működésbe jön. A fellépő lökés tehát fel lesz fogva, mielőtt- még romboló hatást kifejthetne. Az alkatrészeknek a menetállásba való visszavezetése az (R) rúd meghúzásával 25 történik; e részek egyidejűleg való vissza­vezetése természetesen egy külön nyomó­légvezeték vagy az (L) főfékvezetékkel összeköttetésben álló hengerek által is i örténhetik. 30 Az elrendezés olyan is lehet, hogy a gyorsfékezés az (A) rudaknak húzóigény­bevételeinél jön működéísbe; ez esetben a feltüntetett foganatosítási példa (G) eme­lőinek megfelelő emelőket a (D) rugó-35 tányérokhoz kell csuklósan erősíteni. Szabadalmi igények: 1. Rugózó vonó- és ütközőberendezés, két­részű vonó- és ütköző-rúddal és e rúd két része közé beiktatott, csak erős 40 lökéseknél működésbe jövő rugóval, azzal jellemezve, hogy az (A) rúd mindkét része egy (G, g2, hl, H, M, P, K) hajtóművel van összeköttetés­ben, amely csak az (E) erős rugó ösz-45 szenyomásánál magában véve ismert módon, egy gyorsfékszelepet kap­csol be. 2. Az 1. igényben védett berendezés foga­natosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a hajtóműnek két, szabad térköz- 50 zel elválasztott (g2, H) tagja van, amely térköznek megszűnte után a (T) gyorsféklszelep működésbe jön. ?». Az 1. és 2. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, azzal jellemezve, 55 hogy a hajtómű a vonó- és ütköző­berendezésen lévő (a4) ütközőkkel van összeköttetésben, amelyek a berendezés nyomóigénybevételeinél egymáshoz kö­zelednek. 60 4. Az 1. és 2. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a hajtómű a vonó- és üitköző­berendezé-snek (D) rugótányérjaival van összeköti eté-vhen, amelyek a beren- 65 dezés húzóigénybevételeinél egymás­hoz közelednek. 5. Az 1—4. igényekben védett berendezés foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a hajtóműben levő (H, h2) záró- 70 tag a gyorsiékszelepet a záróállásában fogvatartja. 6. Az 5. igényben védett berendezés foga­natosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a (H, h2) zárótag és a (T) gyors- 75 fékszelep közös (P) rugó hatása alatt áll, amely a záróállás megszűnte után a szelepet a fékezőállásba hozza. 7. Az 1—6. igényekben védett berendezés foganatosítási alakja, azzal jellemezve, 80 hogv a vonó- és ütköző berendezés egymásnak megfelelő (a4) ütközőin (G) emelők vannak csuklósan megerősítve, amelyeknek másik végei egymással csuklósan vannak összekötve és egy 35 (g2) ütközőt hordanak, amely a kocsi­alvázon ágyazott, a (T) fékszelep (K) vezérlő emelőjét elreteszelő (H) emelő­vel működik együtt. S. Az 1—7. igényekben védett berendezés 90 foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a (G, g2, H, K) hajtóműbe a hajtóműnek a kezdőállásba való visz­szavezetésére szolgáló (R) kézi emelő van iktatva. 95 2 rajzlap melléklettel. I'allas nyomila, UmlappKt.

Next

/
Thumbnails
Contents