108327. lajstromszámú szabadalom • Dobkosár cséplőgépekhez
Megjelent 1934. évi február hó 102 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108327. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Dobkosár cséplőgépekhez. Deutsche Industrie-Werke A. G. cég Berlin-Spandau. A bejelentés napja 1932. évi január hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi január hó 22-ike. - Ismeretes, hogy gabonának cséplőgépekben való kicséplésénél a cséplődob és a dobkosár között a kicsépelt magvaknak körülbelül 90%-a a kosáron át kiválik, 5 mis a maradék 10% a dob útján kivetett szalmában marad. A visszamaradt magvak elkülönítésére különösen } nagy cséplőgépeknél nagyon terjedelmes és nehéz ,rázókés zü 1 ékek (szalmarázók) szük-10 ségesek, amelyek jelentékeny hajtóerőt igényelnek. Az említett rázókészülékek megtakarítása és ezzel a cséplőgép egyszerűsítése, valamint az előállítási költségek csök-15 kentése végett megkísérelték már, hogy a dobkosár különös alakításával közvetlenül a cséplési munkafolyamat közben érjék el a magvak maradékmentes elkünítését. Például a dobkosár alsó felét. 20 magelkülönítő kosár alakjában készítették el vagy a kosarat lehetőség szerint nasv terjedelemben vezették a dob körül. Más megoldásnál a dobkosár rostélyszerű elvezető lemeze eredményezi a mafivak-25 nak a szalmától való további elkülönítését. Az ismertetett megoldásokkal azonban kielégítő eredmény el nem érhető, mert adobkosár dolgozó részének alakja alap-30 jában mindig ugyanaz maradt és a. hatás részleges javítását csupán a kosár meghosszabbítása vagy a kosár elvezető részében levő rudak változtatásával vagy más ilyen módon érték el 85 A találmánnyal a magvaknak a szalmától a cséplési folyamat közben való tökéletes elkülönítését úgy érjük el, hogy a kicséplés közben végibe menő munkafolyamatot változtatjuk meg, aminek az 40 a következménye, hogy a magvaknak a dobkosárban való maradékmentes elkülönítése tökéletesebben megy végbe. A találmány értelmében a dobkosarat két, három vagy több oly kosárrészre, illetve szakaszra osztjuk, amelyek mindenike különös alakítás és elrendezés folytán külön dobkosár munkáját végzi el. Az egyes kosárrészek ugyanis a belépési helyen a dobtól távolabb és a kibocsájtó részen a dobhoz közelebb van- 50 nak. A második kosárszakaszban ily módon a szalmában visszamaradt 10%-ból 9 rész válik ki, a harmadik szakaszban a visszamaradt maradékból ismét 9 rész és így tovább. Ha tehát például két kosár- 55 részt, illetve szakaszt rendezünk el, már ez esetben is a kivetett szalma majdnem teljesen magmentes. Ezt a hatást azzal érjük el, hogy a dobkosár egyes szakaszainak olyan alakot adunk és azokat 60 egymáshoz képest lépcsősen aképen rendezzük el, hogy a kosár magelkülönítő felületének lényeges növekedését érjük el és így a cséplési munkafolyamat a következőkben ismertetett módon alakul. 65-A gabona az (A) bevezető részben a (T) dob és a dobkosár első (I) része, illetve szakasza közé jut. Itt a szabványos cséplési munkafolyamat megy végbe, mikoris a magvak körülbelül 70 90%-a válik ki. Az (I) kosárrész (E) végén kicsépelt (F) magvak a dobkerület érintőjének irányában a (II) kosárrészbe jutnak, ahol tompaszög alatt ütköznek az (L) rudakba. Ezek a rudak a (II) ívben 75. sugárirányban állanak. A magvak a ru -dak között levő közökön át távoznak. A Í(II) kosárrész felső, kifelé domborodó (J2) vége tehát elkülönítő kosár módjára hat. Az (I) kosárrészből a (II) kosár- 80
