108323. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szilárd és cseppfolyós alkatrészek kiválasztására gázokból és gőzökből

szögletes keresztmetszetű vezetékek csatlakoznak. A tölcséreket előnyösen a tölcsérekből összeállított kiválasztótest kerületén el-5 rendezett fogazott lécek üregeibe helyezzük bele. így biztosan elérhető az, hogy a tölcsérek egymáshoz viszonyítva tökéletesen központosán rögzítődnek és hogy két egymásután következő tölcsér közti távol-10 ság egyenlő legyen. Mindkét körülménynek főleg akkor van jelentősége, ha ezek a távolságok igen kicsinyek. Igen finom poranyagok esetében a távolságok 2 mm-re és még kevesebbre is vehetők. Igein hosszú 15 tölcsértestek esetén merevítő alkalmazása ajánlatos olymódon, hogy a léceket a tölcséreken kívül alkalmazzuk és ezeket kívülről rájuk húzott gyűrűkkel rögzítjük. A találmány szerint a gázokat, illetve 20 gőzöket szétosztó vezeték kónikus, spirálrugó-szerűen csavart szalagból is állhat. Ebben az esetben a spirális két egymásután következő menete közt a tisztított gázok, ill. gőzök eltávozására rést kell 25 hagyni. Ily berendezések nagyon egyszerűen állíthatók elő és nagy üzemi elő-, nyeik vannak. Fő előnye abban mutatkozik, hogy a spirális gondos elkészítéséinél a menetek közti közök igen egyenletesen 30 és pontosan tarthatók be. A spirális készítésére való szalag egyik szélét előnyösen megnyújtjuk. Ezáltal a szalagnak ez a széle hosszabb, úgy hogy a szalagnak spirálissá való alakításánál a 35 szalag felülete a spirális tengelyére rézsútos tesz. A nyújtási fok szerint a szalag s ezzel két-két menetközti rés tetszőleges rézsútos állását érhetjük el. A szalag külső szélén való nyújtásának 40 még az is az előnye, hogy a belső, vagyis az az él, mely a rések gázbelépővégénél fekszik, vastagabb, mint a külső. Ez igen fontos, miután a szalag belső szélén természetszerűleg lényegesen nagyobb a ko-45 pás, mint a külsőn. Azonkívül ezáltal a szalag két menete közt egy — belülről kifelé növekvő — résszélesség keletkezik. A résekben a menetek közt a gyűrű-keresztmetszet egyébként az átmérő növekedése 50 folytán kifelé növekszik. Ha ez a résméret a szalag nyújtása folytán még ezenkívül is növekszik, úgy a résbelépéstől a réskilépésig lényege® keresztmetszetnövekedést és ezzel megfelelő fúvóhatást érünk 55 el, miáltal a gázsebességnek nyomássá való átalakulása lehetőleg veszteség nélkül történik. A szalagspirálist előnyösen tengely irányára beállíthatóan készíthetjük olvkép, hogy a spirális menetei egymáshoz 60 közelebb, vagy távolabb hozhatók legyenek. Ilykép a legkülönbözőbb üzemi feltételekhez alkalmazkodhatunk a legegyszerűbb módon. A legtöbb üzemben, melyekben gázokat, ill. gőzöket kell tiszti- 65 tani, az időegység alatt termelt gáz, vagy gőzmennyiségek többé-kevésbé ingadoznak. Egy kiválasztóberendezés azonban csak egy bizonyos gáz, — illetve gőzáramlási sebesség mellett fejtheti ki telje- 70 sítőképességének maximumát. A találmány szerint tehát a kiválasztóban a gáz, ill. gőzsebbességet azáltal tudjuk állandóvá tenni, hogy a .spirális meneteit széjjelhúzzuk, ill. egymáshoz közelebb hozzuk 75 és ezzel a menetek közötti kilépő réseket meg felelően szab ál y oz-z u k. A résbőségnek a spirális tengelyirányában való beállítása önműködően, pl. elektromechanikus erőátvitel útján, a gáz, ill. 80 gőzsebességétől függően is történhetik. A gázok, ill. gőzök szétosztására a találmány szerint oly zártköpenyű vezetéket lehet alkalmazni, melyben a köröskörül keskenviilő és kerületén elosztott nyílá- 85 sokkal ellátott vezetők van. Ebben az esetben a .keskenyülő vezeték hegyes végét el kell zárni és hegyes végével a tisztítandó gázok áramlási irányával ellentétesen kell elhelyezni. Ezen elrendezésnek a ta- 90 lálmány szerinti egyéb elrendezések mellett mindenesetre az a hátránya, hogy a tisztítandó anyagnak kétszer kell irányváltozást szenvednie, miután a tisztított gázok a keskenyedő vezetékben újra 95 ugyanazon irányban áramlanak, mint a keskenyedő vezetékein kívül áramló és még tisztításra kerülő anyagok. A legtöbb esetben ezért az előbb leírt elrendezések egyikét részesítik előnyben, 100 mely elrendezéseknél a tisztítandó anyagot közvetlenül a szétosztó keskenyedő vezetékbe vezetjük be, mely annak falnyílásain keresztül lép ki újra. Ebben az esetben a találmány szerint a tisztítandó 105 anyagot szétosztó vezeték egy második vezetéken belül foglalhat helyet, mely második vezeték a keskenyedő vezeték nyílásain át kilépő tisztított anyagot vezeti el. Főképpen forró gőzökhöz, vagy 110 gázokhoz való berendezéseknél ennek ,a kiviteli alaknak az az előnye, hogy a berendezések sugárzás folytáni hőveszteség© a minimumra csökkenthető. Ily módon füstgázoknál megakadályozhatjuk a har- 115 matpoTit-hőmérséklet alá való isiilyedést, miáltal a berendezés és az ehhez kapcsolt