108319. lajstromszámú szabadalom • Esőztető eljárás és berendezés

Megjelent 1934. évi február hó 56-én. MAGYAR KIRÁLYI JRHS SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108319. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Esőztető eljárás és berendezés. csepeli Weiss Jenő oki. mérnök Budapest. Fótszabadalom a 103017. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1932. évi december hó 17-ike. A 103017. sz. törzsszabadalomban úszótesten elrendezett motorszivattyús esőztető-készélük van védve, amelynél két nagy hatótávolságú sugárcső úgy van az 5 úszótest hosszirányú középtengelyének kétoldalún elrendezve, hogy a reakcióerők sem harántirányú, sem pedig forgató nyomatékot kifejtő eredőket nem adnak, esőztetés közben pedig a sugár síkjára merő-10 legesen, önmagukkal párhuzamos irányban haladnak. A találmány oly elrendezés, amely a két sugárcsőnek az úszótest tovamozgatására való egyidejű vezérlését úgy teszi igen 15 egyszerűen lehetővé, hogy a vízsugarak reakcióerői eredőjének az úszótest hosszirányába eső vízszintes komponenseit nagyság és értelem tekintetében változtatjuk. 20 A találmány lényege, hogy a két ugyanazon síkban fekvő, egymással mereven kapcsolt sugárcső, a velük egy síkban lévő vagy ezzel párhuzamos, az úszótest hossztengelyéhez képest harántirányú 25 oly közös vízszintes tengely körül van forgathatóan ágyazva, amellyel a sugárcsövek egyenlő, de ellentétes szögeket zárnak be. A mellékelt rajz 30 1. és 2. ábrája a találmány szerinti sugáreső-pár példaképeni megoldási alakját mutatja elölnézetben, illetve az 1. ábra 2—2 vonala szerinti vízszintes metszetben. A 35 3.. 4. és 5. ábra az esőztető hajó hosszmetszete, alaprajza, illetve keresztmetszete, távolra és közelre ható külön-külön sugárcsövekkel. A 6. és 7. ábra a távolra ható sugárcsőpár két további megoldási alakja. 40 Az 1. ábra szerint (Al) és (A2) a két távolra ható sugárcső fúvókái, melyek ugyanazon síkban fekszenek és a közös (c) öntvényhez csatlakoznak, amelynek (dl) és (d2) vízbevezető toldatai torkola- 45 tulikal egymástól elfordulnak és közös (x—x) tengelyben fekszenek, amely körül forgathatóan van a (c) öntvény az (Al) és (A2) fúvókákkal együtt az (el) és (e2) tömítőszelencék révén tömítően ágyazva. Az 50 (x—x) forgástengely az (Al) és (A2) fúvókákat tartalmazó síkkal párhuzamos, vagy pedig a rajz szerint magában e síkban fekszik. A fúvókák az (x—x) forgástengellyel egyenlő, de ellentétes, mintegy 32°-nyi 55 hegyes szögeket zárnak be. Az (x—x) tengely vízszintes és a hajótest hossztengelyéhez képest harántirányú úgy, hogy a két fúvóka a csónaktest hosszközépsíkjához részarányosán fekszik. A (c) öntvé- 60 nyen ülő (f) csigakerékszektorral és a (g) csigával a fúvókapárt minden helyzetben önzáróan lehet az (x—x) tengely körül forgatni. Az (Al) és (A2) fúvókák (rl) és (r2) reakcióerőjének (R) eredője a sugárcsövek 65 síkjában fekszik és a forgástengely felé irányul. Ez eredő nyomása a hajótestet függőlegesen lefelé nyomja, ha a két fúvóka mértani tengelyein és az (x—x) forgástengelyen keresztülmenő sík függőleges 70 úgy, hogy az (R) eredőnek nincs vízszintes komponense. Ha azonban a (g, f) csavarhajtóművel a fúvókapárt az (x—x) tengely körül a (z) szöggel (3. ábra) az egyik vagy másik értelemben elforgatjuk úgy, 75 hogy az (R) eredő az (Rl) vagy (R2) hely-