108311. lajstromszámú szabadalom • Automatikus bilincs

Megjelent 1934. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108311. SZÁM. — XVI/a. OSZTÁLY. Automatikus bilincs. liossi váll Zoltán szigorló gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1932. évi július hó 9-ike. Módosítási elsőbbsége 1932. évi november hó 23-ika. A találmány szerinti automatikus bilincsnek az a célja, hogy vele a megbilincselendő rab lehetőleg gyorsan, kevés fogással, kulcsra járó lakat vagy hasonló, kö-5 rülményes zárószerkezet alkalmazása nélkül, tehát — célszerűen •— az ismeretes rugós bajonett-zárak felhasználásával megbilincselhető legyen. Ily célú és szerkezetű bilincsek a mellé-10 kelt rajzok 4. ábrája szerinti megoldásban már ismeretesek s; 'a szükséges (I, II) bilincsszemeik mindegyikére nézve a (c—c) csuklók körül felnyitható, felső (f—f) s a csuklókiat tartó, alsó (a—a) ívdarabokból 15 állanak, mely utóbbiak, (o—o) fülecseikkel, szintén csuklósan (és nein oldhatóan) vannak egy (nem ábrázolt) csapra felfűzive. Az automatikus, rugós zár egyrészt e csapnak az (o—o) fülecseken túl, felfelé kinyúló 20 részén, részben pedig a felső (f—f) ívdaraboknak e kinyúló csaprészre húzható (p—p) ellenfülecsein van elrendezve. A zár lényege egy (nem ábrázolt) rugós retesz, mely a (p—p) ellenfülecsek ráhú-25 zása alkalmával benyomódik, majd a bilincs összecsukott helyzetében reteszelő állásba pattan vissza s amely retesz, a bilincs nyitása céljából, valamely alkalmas kulccsal, a rugó ellenében visszanyo-30 mandó. A most röviden leírt, ismeretes szerkezetek főhátránya abban a körülményben van, hogy a zárás létesítése céljából csupán egy reteszelő elem van alkalmazva, 35 melynek álkulcscsal, szeggel, dróttal stb. való felnyitása nagyon egyszerű, mivel elegendő, ha a rab ily egyszerű, oldó szerszámot a fogaival tartani és működtetni tud. 40 A találmány szerint az ismert szerkezetek e hátrány kiküszöbölése céljából oly módon vannak megjavítva, hogy egyetlen rugós retesz helyett több, egymástól függetlenül rugózó s egymáshoz képest bizonyos tekintetben különbözőkép is alakított 45 reteszt alkalmazunk, melyeknek egyéni rugózása és egyéni alakítása az egyszerű álkulccsal való oldást lehetetlenné teszi s ezáltal a bilincs használatának biztonságát jelentékenyen emeli. 50 A mellékelt rajzok 1—3., továbbá 6., valamint 7—8. ábráin a zár ez elv szerinti kiképzése látható a reteszelő elemek három egymástól eltérő változata esetében, a 55 4—5. ábrák egy bilincs külső nézetét, a 9. ábra pedig egy további szempont szerint javított bilincs külső nézetét mutatják. Az 1. ábra a fennebb már vázlatosan le- gg írt 4. ábrának megfelelően, de nagyított léptékben mutatja az (f—f) felső és (a—a) alsó bilincs-ívdarabokat, mely utóbbiak (o—o) fülecseit az alsó (o) fülecsbe (1) szegeccsel beszegecselt (2) csapszeg köti ösz- 65 sze egymással. Ez összeköttetés csuklós, amennyiben a felső (o) fülecs a (2) csapszeg körül elforoghat; a két (o—0) fülecs a (2) csapszeg hosszirányában, egymáshoz képest, mindazonáltal nem mozdítható el, 70 mivel ebben a felső (o) fülecset a (2) csapszegen kiiképezett (3) vállgyűrű megakadályozza. A (2) csapszeg belül üreges s ürege alul a szintén beszegecselt (4) végdarabbal van lezárva, 75 melybe három darab, a (2) csapszeg üregébe, felfelé nyúló (5) laposrugó van szorítva. A (2) csapszeg, felső végében, tengelyére s az (5) lapos rugók síkjára is merőlegesen át van vágva s e (6) átvágásban, a 80