108303. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyértékű szénhidrogének előállítására széntartalmú anyagokból

Megjelent 1934. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108303. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás nagyértékű szénhidrogének előállítására széntartalmú anyagokból. Deutsche Gold- uiid Silber-Scheideanstalt vorm. Roessler cég1

Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1931. évi március hó 10-ike. Ausztriai elsőbbsége 1930. évi április hó 5-ike. A találmány különféle széntartalmú anyagoknak hidrogénnel, illetve hidrogéntartalmú vagy hidrogént szolgáltató gázokkal magas hőmérsékleten és nyomás 5 alatti kezelésére vonatkozik, melynek folyamán a kiindulási anyagok hidrogénezés, redukálás, illetve bomlás, esetleg e folyamatok közül többnek hatására, nagyértékű, főleg folyékony termékekké ala-10 kulnak át. Az eljárás kiindulási anyagai pl. a kőszén, barnaszén, fa, turfa, lignit stb., továbbá az ezekből desztillálás, extrahálás, szétbontás és más kezelési módok útján kapott termékek, vagy ezeknek al-15 katrészei, valamint a krakkolás, hidrogériezés stb. útján kapott további átalakulási termékek. Más kiindulási anyagok pl. a kőolajok, a pialaoajlok, az aszfaltok, földiviaszok stb., valamint a belőlük ka-20 pott termékek. A felsorolt széntartalmú anyagoknak a legkülönfélébb katalizátorok, különösen fémek és fémvegyületek, pl. oxidok és szulfidok jelenlétében való „hidrogénezése" 25 már ismeretes. A találmány azon az új megismerésen alapszik, hogy a hidrogénezési folyamatokat kénhidrogénnek katalizátorként való alkalmazásával lényegesen, gyakran igen 30 tekintélyes mértékben elősegíthetjük, ha bizonyos más, katalitos hatású anyagok jelenlétéről gondoskodunk. Kénhidrogén helyett oly anyagokat is alkalmazhatunk katalizátorként, amelyek az adott reakció-35 feltételek fennforgásánál kénhidrogént fejlesztenek, pl. ként, továbbá könnyen bomló kénvegyületeket, pl. alkali-, vagy földalkaliszulfidokat, továbbá a ként szerves kötésben tartalmazó, könnyen bomló 40 anyagokat, pl. tiofént, szénkéneget stb. Katalitos hatású adalékanyagokként fémek oly kénvegyületei, fémek és fémvegyületek is alkalmazhatók, amelyek a kénhidrogénnel a fém kénvegyületeit létesítik. Ilyen anyagok kiváló példáiként 45 felemlítjük a vas, kobalt és nikkel oxigénvegyületeit. Az említett vegyületek helyett más fémvegyületek is alkalmazhatók, különösen olyanok, amelyek a kénnel szemben való affinitásuk tekintetében hason- 50 lóan viselkednek, pl. a fémoxidok, melyek az Me0+H2

S=MeS+H2

0 egyensúlyban a kénnel szemben túlnyomó affinitást tanúsítanak. Kevésbbé alkalmasak azok a fémek, amelyek a ként rendkívül szorosan 55 kötik, mint azok, melyeknél a kénvegyületnek vízgőzzel oxidokká való visszaváltoztatása bizonyos terjedelemben még lehetséges. Általában előnyösebbnek bizonyult a fé- 60 mek oxigénvegyületeinek pl. kobalthidroxidnak alkalmazása és ezeknek a hidrogénezés közben nagyobb vagy kisebb mértékben a fém kénvegyületeivé való átalakítása, mint kész szulfidok alkalmazása. 65 Eközben valószínűleg a fémek oly kénvegyületei képződnek, amelyeknek vegyi vagy fizikai tulajdonságaik tekintetében, vagy mindkét tekintetben nem kell a közönséges szulfidokkal azonosaknak len- 70 niök. A kénhidrogént, illetve a kénhidrogént szolgáltató anyagot, különösen a ként, a hidrogénezendő kiindulási anyaghoz oly mennyiségben adjuk hozzá, hogy több kén- 75 hidrogén, illetve kén legyen jelen, mint amennyit a fém, illetve a fémvegyület, pl. a vashidroxid, az adott munkafeltételek mellett leköt. Egyébként a kénhidrogénfölösleget a hidrogénezendő kiindulási 80