108299. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sikérszerű anyag előállítására

oly értékes fehérjeanyagokat tartalmaz, melyek a buzasikér proteinjeivel (melyek azonban ott nem a csírában foglaltatnak) gyakorlatilag teljesen egyenértékűek. 5 Az említett növényfajták csíraanyagából kapott sikér a buzas ikertől külsejére nézve sötétebb színében különbözik. A sikér azon­ban, ha kívánatos, egyszerű módon, hígí­tott savaknak a csíraanyagra való be-10 hatása által (sikérré feldolgozása előtt vagy alatt) vagy magának a sikernek savakkal, vagy más, fehérítésre használt, szokásos módom, különösen oxidáló fehérítőszerekkel (hipokloritok, pl. p-toluolszult'oklóramin-15 nátrium., peroxidok, persók stb.) való ke­zelésével utólag színteleníthető. A sikér, ha azt tápszercé'okra használjuk fel, pl. fehérjedús tápszerek előállításánál, lisztekkel vagy más higítóanyagokkal, mint 20 pl. növényi vagy állati fehérjékkel, cellu­lózzal, keményítővel, stb. keverhető. Ha­sonló célból magának a sikérnek egy ré­szét hevítés útján denaturálhatjuk és ilyen állapotban az eredeti sikér hígítására hasz-25 nálhatjuk. A cukorbeteg-tápszerek készítésénél szén­hidrátok hozzáadása teljesen elkerülendő vagy egész csekély mértékre korlátozandó. Foganatosítási példák: 30 1. 100 kg. Ceratonia siliqua-csíralisztből 100 liter vízzel tésztát készítünk. A tésztát további vízmennyiségek hozzáadása mel­lett gyúrógépbem gyúrjuk. A sárgás-zöl­des mosóvizet a kimosott cellulózzal együtt 35 eltávolítjuk és friss víz hozzáadása mellett a gyúrást folytatjuk. Ezt az eljárást addig ismételjük, amíg a visszamaradt anyag vé­kony rétegben szemcséket már egyáltalá­ban nem vagy csak kis memmségben íar-40 talmaz. 2. 100 kg. Ceratonia siliqua-csírálisztjét 1000 liter vízben szuszpendáljuk és a szuszpenziót vagy leülepedni liagyjük vagy centrifugáljuk. Az alsó réteg tartal-45 mazza a síkért, a felső réteg a cellulózt. A sikérréteget vízzel tovább kezeljük. Az 1. és 2. példa szerint kapott nedves síkért lepényalakra vágjuk és frakcionálva sterilizáljuk. Ilyen állapotban a sikér 50 hosszú ideig eláll és fizikai, valamint vegyi tulajdonságaiban semmiféle változást nem szenved. A nedves sikér azonban vékony rétegekben szobahőmérsékleten szárítható vagy teljes kiszáradásig 40—50 C0 fokon 55 vákuumban tartható. Az egyik, vagy a má­sik módon szárított sikert megfejelő ap­rítókészüLékekben darává, vagv lisztté dol­gozzuk fel, úgy hogy ilyen módon közvetle­nül lel használható száraz anyagot kapunk. 3. 100 kg. Ceratonai siliqua-csíralisztet 60 100 liter vízzel, amely 500—1000 gr. cit­romsavat, borkősavat vagy más savat equi­valens mennyiségben tartalmaz, tésztává gyúrunk és azután az 1. példa értelmében dolgozzuk fel. Célszerű minden újiabb 100 65 literes vízmennviséghez a gyúrás folytatá­sánál 200—300 gr. citromsavat hozzáadni. Az így kapott sikér szárítás után nem zöl­des, hanem barnás-sárga színű. 4. Az 1. vagy 2. péida szerint kapott 70 nedves sikert savoldatokkal vagy szilárd savakkal tésztává gyúrjuk, mely eljárásnál a használt savmennyiség citromsavra szá­mítva lo/o-nál több ne legyen. Az így ka­pott sikér sem zöldes színű. 75 5. 60 kg. búzalisztet, melyből 8 súly­százalék gyenge minőségű sikér mosható ki, 40 kg. Ceratonia si'iqua-csíraliszttel el­keverünk és ezt a keveréket 70—75 liter vízzel tésztává gyúrjuk. A tésztát további 80 vízmennyiségek hozzáadása mellett gvúró­gépben gyúrjuk. A sárgászöjd mosóvizet, amely keményítőt és cellulózszemcséket tartalmaz, keményítőkészítés céljából ösz­szegyüjítjük. Ismételt kimosás után a liszt- 85 keverékből körülbelül 21 súlyszázalék si­kér kapható, a kétféle lisztből külön-külön kapható részmennyiségek összegének meg­felelően. 6. A különválasztott őrölt vagy örletlen 90 Ceratonia siliqua-csíraanyagot vagy az 1. vagy 2. példa szerint kapott síkért szoba­hőmérsékleten állni hagyjuk, amíg meg­lehetősen erős rothadás áll be. Az anyag azután vakuumban szárítandó. Az így ka- 95 pott sikércsiriznek igen nagy a ragasztó­ereje. A sikér ragasztóereje ezenkívül, mint a buzasikérnél szokásos, hígított savak, al­káliák vagy sók hozzáadásával is fokozható íoo olymódon, hogy annyi savat, alkáliát vagy sót adunk hozzá, hogy ragadós anyag kép­ződjék. Az őrölt vagy örletlen csíraanyagnak buzaszemcikkel vagy búzaliszttel való ke- 105 véré ke a cellulóz előzetes eltávolítása nél­kül hasonló módszerekkel szintén átalakít­ható sikértartalmú ragasztóanyaggá, mikor is adott esetben a cellulózt cellulózoldó bak­tériumok hatása útján lebonthatjuk. 110 Szabadalmi igények: 1. Eljárás sikérszerű anyag előállítására, melyet az jellemez, hogy a szent jános-i kenyérfa (Ceratonia siliqua) vagy a mi­mozáceák és Caesalpiniáceák csoport1 - 115 jába tartozó rokonnövények magját vagy

Next

/
Thumbnails
Contents